Aszály irthatta ki sumér nyelvet

Régészeti és geológiai bizonyítékok már korábban arra a felismerésre vezették a kutatókat, hogy a sumér civilizáció egy aszályos periódusnak köszönhetően fokozatosan pusztult el. A mostani eredmények, amelyeket hétfőn mutattak be az Amerikai Geofizikai Szövetség ülésén, világosan jelzik, hogy egy társadalom mennyire érzékeny lehet a klímaváltozásra, beleértve az ember által okozott változásokat is. „Itt nem egy egyszerű nyárral vagy téllel kell számolnunk, ez egy 2-300 éven át tartó szárazság volt” – mondta Matt Konfirst, a Byrd Sarki Kutató Központ geológusa.

Az ókori sumér kultúra i. e. 3500-tól indult virágzásnak a mai Irak területét lefedő Mezopotámiában. A sumérok találták fel az ékírást, alkották meg az első kereket és boltívet, s ők írták meg az első eposzt, a Gilgamest. Négyezer évvel ezelőtt azonban a sumér kultúra egyszercsak eltűnt, s hamarosan a sumér nyelv is kihalt.

Konfirst először azt vizsgálta meg, hogy a két évszázadon át tartó szárazság okozhatta-e a civilizáció bukását. Számos geológiai vizsgálat mutatott rá, hogy 4200 évvel ezelőtt a Közel-Keleten egy hosszú ideig tartó, szárazabb időjárás köszöntött az ott lakó népekre. A Vörös-tenger és a Holt-tenger párolgása megnőtt, a mai Törökországban lévő Van-tó vízszintje jelentősen lecsökkent, a tengeri üledékekből származó minták pedig azt jelzik, hogy jelentősen megnövekedett a szálló por koncentrációja a környezetben.

„A 4200 évvel ezelőtti éghajlati anomáliát vizsgálva, ha végighaladunk az évek során, láthatjuk, hogy a becsült csapadék mennyisége jelentősen csökkent ebben a régióban, ahogy az ember által lakott területek is” – mondta a kutató. Ebben az időszakban az ókori mezopotámiai települések 74 százaléka teljesen elnéptelenedett, állítja egy 2006-os tanulmány, amelynek szerzői a szíriai Tell Leilan nevű régészeti lelőhelyen végeztek kutatásokat. „Emberek azonban még mindig élnek ebben a régióban, a civilizáció akkori összeomlása nem azt jelentette, hogy mindörökre kiürült a helyszín” – mondta a geológus.

A nagy szárazság után portyázó nomád népek két hullámban is megszállták a területet, s kizsákmányolták Úr városát. I. e. 2000 után az ősi sumér fokozatosan kihalt a régió beszélt nyelvei közül. A következő kétezer évben a középkori latinhoz hasonlóan egy halott írott nyelvként élt tovább, de később teljesen kikopott. A társadalmi felfordulás, a terület elnéptelenedése és a geológiai minták sugallta éghajlatváltozás egybeesése nagy szerepet játszott a sumér nyelv kihalásában, fejtette ki Konfirst.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?