Tények és tévhitek Kolumbuszról
2012. október 9. 08:38
Kolumbusz Kristóf olasz tengerész - Izabella spanyol királynő és Ferdinánd király támogatásával - 1492 augusztusában három hajójával elindult, hogy Afrika megkerülése nélkül, nyugat felől jusson el Indiába. 1492. október 12-én a Nina fedélzetéről Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet. Amikor végre partot értek, a Bahamákon voltak, innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak. Kolumbusz - néhány matrózát ott hagyva - visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel bizonytalan volt a visszaút sikerében, rövid beszámolót írt, s ezt egy lezárt palackba tette, remélve, hogy ha ő nem is, de a palackposta elviszi a hírt. Kolumbusz később még három utat tett az Antillákra, mindig azt állítva, hogy Kelet-Indiában járt. Összeállításunkban további legendákat mutatunk be a legendás felfedezővel kapcsolatban.
Korábban
Nem ő szelte át elsőként az Atlanti-óceánt
Bár még mind a mai napig sokan a genovai kereskedő nevéhez kötik, nem Kolumbusz volt az első európai a történelemben, aki hajójával átszelte az Atlanti-óceánt. A dicsőség a viking Leif Erikssoné, aki 1000 körül hajózott ki és érte el 35 fős legénységével a mai Újfundlandot. A Grönlandiak sagája leírja, hogy a 980 körül született izlandi hajós és csapata először a lapos sziklák által borított Baffin-szigetet pillantotta meg, majd Labradort fedezték fel.
Néhány történész ennél is továbbmegy, és azt állítja, hogy az ír Szent Brendan, vagy más kelta utazó is megelőzhette a legendás izlandi hajóst, Vörös Erik második fiát. Tény viszont, hogy az Egyesült Államok – annak ellenére, hogy az ország belsejében soha nem járt a felfedező – pompás ünnepséggel emlékezik meg Kolumbuszról, akinek tiszteletére munkaszüneti napot rendeltek el (amely azonban csak a szövetségi alkalmazottakra érvényes), miközben az október 9-i Leif Eriksson-nap ennél jóval kisebb csinnadrattával zajlik a tengerentúlon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között 15:05
- Fokhagymával és pálinkával is próbáltak védekezni az emberek a kolera ellen 12:20
- Magánhírszolgálat létrehozásával igyekezték növelni üzleti előnyüket a Fuggerek 10:30
- Milánót is elfoglalta volna, de megsemmisítő vereséget szenvedett a svájci hadsereg tegnap
- Gyorsan kiérkeztek a mentőegységek a biatorbágyi merénylet helyszínére tegnap
- Az őrökről leszedett német egyenruhában szöktek meg az amiens-i börtön foglyai tegnap
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit 2024.09.12.
- Nem vette át a diplomáját Stanisław Lem, mert nem akart katonaorvosként szolgálni 2024.09.12.