Ókori ciszternát tártak fel Jeruzsálemben

A régészek szerint a 250 köbméter víz befogadására alkalmas ciszterna az első templom korából származik, amelyet az Ószövetség szerint Salamon király építtetett az i.e. X. században. I.e. 586-ban pusztították el az első templomot, amikor a zsidókat babiloni fogságba hurcolták.

Az ókori létesítményre az archeológusok a második templom korából származó nagykapacitású szennyvízcsatorna feltárása során bukkantak. A szakemberek meggyőződése szerint a létesítmény egyaránt szolgálta Jeruzsálem lakosait, ahogy szerepet játszott a vallásgyakorlásban is, innen biztosították a Templomhegyre érkező zarándokok vízszükségleteit.

Eli Sukron, az Izraeli Örökségvédelmi Hatóság régésze szerint a ciszterna rávilágít, hogy milyen fejlett volt az ókori Jeruzsálem vízellátási rendszere. "Immár teljesen egyértelmű, hogy az első templom korában a város vízellátását nem kizárólag a Gihon-forrás biztosította, hanem szerepet játszottak benne a víztárolók is" - hangsúlyozta Eli Sukron.

A második templomot i.e. 516-ban építették, i. sz. 70-ben rombolták le a rómaiak. A Kidron völgyében fakadó Gihon forrás vizét az ókorban kiépült alagút révén vezették városba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére