A klíma segítette elő a mongol inváziót
2012. július 24. 08:58
A csapadékos időjárás segítette a mongol hódítókat, akiknek lovait a dúsan növő fű táplálta. A még kezdeti "stádiumban" levő kutatás alapjaiban változtathatja meg a mongol invázióval kapcsolatos tudásunkat.
Korábban
A történészek régóta úgy gondolják, hogy a száraz periódusok késztették arra a mongolokat, hogy meghódítsák szomszédjaikat. Egy új kutatás szerint pontosan az ellenkezője történt: az állandó esőzések és a meleg idő biztosította azt az erőforrást, amelynek birtokában a mongolok képesek voltak kiterjeszteni fennhatóságukat Eurázsia egy részére: ez pedig nem volt más, mint a dúsan növő zöld fű.
Három – nemrégiben felfedezett – fagyűrű „őrizte meg” Mongólia időjárását egészen 657-ig visszamenőleg, amiből a kutatók végül levonták következtetéseiket. A National Science Foundation és a National Geographic Society által támogatott kutatásból az Amy Hessl dendrokronológus által vezetett csapatnak sikerült rekonstruálnia a középkori Mongólia klímaviszonyait.
Az egyik 657-re keltezett fagyűrű azért is fontos, mivel ebben az időben emelkedtek fel a mongolok. Az eddigi kutatásból kiderült, hogy a jelzett periódusban igen csapadékos idő lehetett (erre utal a széles fagyűrű), ami igen jótékony hatást gyakorolt a sztyeppéken a fű növekedésére; mindez azt eredményezte, hogy még több állatot – különösen lovat – tudtak tenyészteni és ellátni a mongolok.
Az állatok etetése – mindegyik mongol harcosra fejenként tíz ló jutott – hatalmas kihívást jelentett a hódítók számára, de a megfelelő mennyiségű csapadékkal ezt könnyen biztosítani lehetett. 1258-ban, az egész világ klimatikus viszonyait megváltoztató vulkánkitörések miatt azonban hideg, száraz idő köszöntött Mongóliára, két évre rá pedig a mongolok a mai Peking városának területére költöztették főhadiszállásukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.