Folyók és tavak is voltak az Arab-sivatagban
2012. május 3. 10:57
Műholdfelvételek segítségével sikerült azonosítani több folyó és tó körvonalait az Arab-félszigeten. A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a régió időjárása az őskorban sokkal csapadékosabb volt. Az ötéves projekt legnagyobb kérdése, hogy mikor érkezett a régióba a modern ember Afrikából.
Korábban
A felfedezés áttörő eredményt hozott a projektet vezető oxfordi egyetem kutatói számára. A kutatócsapat jelenleg azt vizsgálja, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolta az ott élt, vagy a területen csupán átvonuló embereket és állatokat, az alkalmazkodásra milyen válaszok születtek, sikerült-e túlélni a hirtelen jött környezeti változásokat. (A műholdfelvételeknek a régészetben való alkalmazásáról itt és itt olvashat)
Egészen mostanáig a tudomány megvetett gyermekének számított a régió, annak ellenére, hogy az Arab-félsziget Afrika és Eurázsia között egyfajta híd szerepét töltötte és tölti be a mai napig. Az Európai Kutatótanács által 2,3 millió euróval megtámogatott projekt multidiszciplináris vizsgálatot tesz lehetővé: a tudomány különböző ágait képviselő tudósok azt vizsgálják, hogy az Arab-félsziget hogyan változott az elmúlt kétmillió évben.
Az elkövetkező öt évben a kutatók a táj különböző formáit térképezik fel, s ahol régészetileg érdekes lelőhelyre bukkannak, ott ásatásba kezdenek a műholdfelvételek során azonosított folyók és tavak mentén. A projekt során a legújabb kormeghatározó metódusok kerülnek felhasználásra, annak érdekében, hogy megállapítsák a fellelt állati és növényi fosszíliák korát.
A kutatás középpontjában az Arab-sivatag lesz, de megvizsgálják az egész félszigetet is. Az egyik legfontosabb, továbbra is megválaszolásra váró kérdés, hogy mikor érkezett meg a modern ember Afrikából és a környező vidékekről az Arab-félszigetre, valamint hogy hogyan sikerült túlélni az extrém klímaváltozást az ott élőknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap