Győr ostroma: 1594
2012. március 26. 15:39
Győr eleste a tizenötéves háború egyik legmegdöbbentőbb eseménye volt, visszafoglalása pedig olyan haditett, amely egész Európában kiemelkedő hírként terjedt el.
A 16. század közepének nagy várháborúinak utolsó felvonása Gyula és Szigetvár elfoglalása volt. Ezt követően a magyarországi védelmi rendszer, közismertebb nevén a végvárrendszer ekkor kezdte elnyerni véglegesnek szánt képét. Ekkor alakult ki e rendszer kettős, rendi és királyi beosztása, ami kisebb-nagyobb változásokkal a 17. század végéig funkcionált. A kerületi főkapitányok a hatáskörük alá rendelt kerület vármegyéinek hadügyi kérdéseit irányították, és az erre az időre már meglehetősen elavult, felkelt nemesi, vármegyei, városi csapatok, valamint a rendek által megszavazott hadiadóból fizetett néhány száz lovasból és gyalogosból álló, közvetlenül személyüknek alárendelt haderő felett rendelkeztek. A királyi bevételekből ellátott védelmi rendszer tagjai, a végvidéki főkapitányságok lettek, melyek a védelemben sokkal jelentősebb szerephez jutottak.
Ezek a győri, a kanizsai (majd 1600 után Kanizsával szembeni), a bányavidéki (majd érsekújvári, végül 1663 után Érsekújvárral szembeni), a felső-magyarországi vagy kassai, a horvát (majd horvát–tengermelléki avagy károlyvárosi), a vend (utóbb vend–bajcsavári, majd vend–petrinjai), illetve varasdi, továbbá a Kulpa-menti báni, az erdélyi fejedelemséget oltalmazó váradi, és a speciális komáromi és szatmári főkapitányságok voltak. E katonaigazgatási területek élén álló főkapitányok a főkapitányság központjául szolgáló fővár katonasága mellett egy adott területen, azaz végvidéken fekvő és a fővárnak alárendelt kisebb várak és erődítmények uralkodói fizetésű őrségének parancsnokoltak. A végvidéki főkapitányok felett a magyar rendeknek sok befolyásuk nem volt, irányításukat, a főkapitányok kinevezését, a katonaság ellátását és a várak fenntartását a bécsi székhelyű 1556-tól fennálló Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) látta el. A rendszer alapját a fővár jelentette, amely eleste általában a környező várak és területek várainak feladásával járt.
A század utolsó harmadára kiépült védelmi rendszer a békeévek beköszöntével is ellátta feladatait, hiszen az oszmánok és a magyar királyok által kettős adóztatásúnak tekintett területen az adók behajtása részben rájuk hárult, másrészt a mindennapos portyák mellett a század utolsó negyedében egy-egy nagyobb mezei összecsapásra is sor került. Ekkor általában a környező magyarországi és oszmán végvárak katonasága csapott össze egymással. Ilyen helyi konfliktusként kezdődő, majd 1593-ban a teljes országra kiterjedő konfliktus volt az ún. hosszú, vagy tizenötéves háború.
Történt ez annak ellenére, hogy a két fél kincstára szinte üresen kongott, ám az oszmán államberendezkedés természetéből fakadóan a boszniai és magyarországi oszmán alakulatok sorozatos támadási kísérletei egyre sűrűbbé váltak, majd 1593-ban az új nagyvezír Kodzsa Szinán vezetésével hadjárat indult a Magyar Királyság ellen. A fő cél most is Bécs elfoglalása volt, amit hadjáratok sokaságával igyekezett az oszmán hadvezetés előkészíteni. A háború időtartama alatt kilenc hadjáratot vezettek a Duna mentén, illetve a Dunántúlra, és csak négy esetben a háborúba bekapcsolódó erdélyi fejedelem megregulázására. 1593-ban Veszprémet és Pápát foglalták el, majd 1594-ben a Bécset védő két nagy erőd, Győr és Komárom ellen fordultak. Ellenlépésként Ferdinand zu Hardegg győri főkapitány megtámadta Székesfehérvárt és, de nem járt sikerrel.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
Győr erődítménye Bécs védelmének egyik kulcsfontosságú létesítménye volt. Az erőd egyben pezsgő kereskedelmi forgalommal rendelkező város is volt, így Győr volt a 16. században az egyetlen erőd-, majd garnizonvárosnak tekinthető településünk. Az erőd Komárom mellett a dunai útvonalat védte Bécs és Alsó-Ausztria előterében, így irányításába Komáromhoz hasonlóan az Udvari Haditanács létrejötte (1556), illetve Nádasdy Tamás halálát (1561) követően a magyar rendeknek semmilyen beleszólása nem volt. Az erőd főkapitányai így ebben az időszakban végig alsó-ausztriai nemesi családok katonáskodó tagjaiból állt, és csak helyettesük volt magyar. Az erőd ellátása és fizetése is elsődlegesen a közeli osztrák tartományok adóiból valósult meg. Az erőd kiépítése szinte folyamatosnak tekinthető. Az 1566. évi nagy tűzvészt követő állapotokat Nicolo Angielini itáliai hadi térképész rögzítette rajzában, melyet Georg Hoefnagel 1597-ben adott ki Kölnben. Itt az erdő által övezett polgárváros már a korábbi girbegurba helyett szabályos, a katonai szempontokat is figyelembe vevő utcarajza figyelhető meg.
Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a Veszprémet, majd Palotát 1593-ban elfoglaló Kodzsa Szinán nagyvezír támadását milyen félelem fogadta Bécsben és egész Alsó-Ausztriában. Az ostrom 1594. július 31-én kezdődött meg. A mintegy 5000–6000 fős helyőrség és polgári lakosság a jelentős túlerővel szemben mintegy két hónapig tartott ki. A vár sikeres védelme azonban egyértelműen a felmentő sereg megérkezésén múlott. Mátyás főherceg több tízezer fős hadseregét azonban szeptember elején az oszmán haderő megverte, így a várat védő Ferdinand zu Hardeggnek nem sok esélye volt a sikerre. A teljes blokád végül a döntő csatát követően csak három héttel később, szeptember 29-én hozta meg az eredményt, és az erődváros Hardegg előzetes feladási tárgyalásait követően elesett.
Annak ellenére, hogy az erőd eleste jóval inkább a mezei csapatok veresége miatt következett be, az evangélikus Hardegg grófot a főherceg javaslatainak megfelelően összeállított „pártatlan bíróság” halálra ítélte, majd Bécsben az am Hof téren, nyilvános kivégzésen fejezték le.
A főkapitány mellett a várfeladási tárgyalásokat vezető Niklas Perlin hadmérnökkel is a bakó végzett. Győr eleste, maga a per, de még inkább az ítélet végrehajtása európai érdeklődésre tartott számot, így igen nagyszámú tudósítást ismerünk erről az eseményről. A kivégzésről és a tárgyalásról beszámoló metszetek, röplapok láttak napvilágot, ami része volt a prágai udvarból megrendelt kiadványoknak. E kiadványok elsősorban a nagy győzelmekről adtak hírt, éltetve Rudolfot és a Habsburg főhercegek katonai tehetségét, de az állami propaganda a kudarcokat is tudatosan tálalta.
Ezt követően sorra estek el a kisebb várak, de Komárom ostromának befejezéséhez már nem volt elegendő idő, és a felmentő sereg is hatékonyan lépett fel. 1595-ben Esztergom, illetve 1597-ben Pápa sikeres keresztény ostroma magának Győrnek az ellátását nehezítette meg, illetve gyengítette az oszmán hódítást a Dunántúlon.
A kedvező körülmények így 1597 őszére lehetővé tették, hogy a bécsi hadvezetés elgondolkodjon azon, vajon Győr esetleges visszavételére sort keríthetnek-e. Annak ellenére, hogy a haditanács tagjai nem nagyon hittek abban, hogy a közben megerősített erődítmény ismét keresztény kézre kerülhet, az Adolf von Schwarzenberg és erdődi Pálffy Miklós, ekkor esztergomi kapitány, személyében jól együttműködni tudó hadvezérpárosnak sikerült egymásra találnia. A Győr elleni hadjárat valóban merész húzás volt részükről, hiszen az erődöt oly annyira megerősítette Mehmed győri beglerbég, hogy ő maga kijelentette: akkor lesz Győr ismét keresztény, ha az általa állítatott Dunai- vagy Vízi-kapu tornyán lévő vaskakas megszólal. Schwarzenberg és Pálffy elsőként egy gondosan kitervelt rajtaütésre és a Tata bevételénél már Pálffy által kipróbált petárda erejére alapozott támadásban gondolkodtak.
A teljes cikk és a korabeli dokumentumok a Magyar Országos Levéltár oldalán
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 5. Magyarország gazdasága a 20. században (a trianoni béke gazdasági hatásai, Bethlen-féle konszolidáció és a gazdasági válság, Rákosi- és Kádár-korszak gazdasága)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/767.jpg)
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére 09:05
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap
- Izraeli kommandósok mentették ki az ugandai túszdráma áldozatait tegnap
- Országszerte négy helyszínen rendezik meg a Libegők éjszakáját tegnap
- Világhírű kortárs rendező lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége tegnap
- Tiltakozása ellenére nevezték el George Everestről a Föld legmagasabb pontját tegnap
- A brit szimbólumok elpusztításával kezdődött a 13 lázadó gyarmat függetlenségi harca tegnap
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában 2024.07.03.