Újra látogatható a pécsi Csontváry Múzeum

Az eseményt nagy érdeklődés kísérte. A termek szinte zsúfolásig megteltek a helyi közélet és kultúra jeles képviselőivel, művészettörténészekkel, múzeumi szakemberekkel, diákokkal, akik mindannyian kíváncsiak voltak a változásra.

A két hónapig tartó és 5,1 millió forintba kerülő munkálatok keretében átfestették a falakat, mázoltak, felcsiszolták és lelakkozták a parkettát, valamint korszerűsítették a világítási rendszert. A kiállítás a falak vöröses, okkeres árnyalatának köszönhetően látványosabb lett, a tárlat hangulatához illő új megvilágítás pedig kiemeli, "tüzesebbé teszi" a képeket.

Sárkány József művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Művészettörténeti Osztályának vezetője a rekonstrukció szükségességét korábban azzal indokolta, hogy ehhez hasonlóra utoljára két évtizeddel ezelőtt volt mód, a múzeum pedig továbbra is méltó körülmények között szeretné őrizni a műkincseket, páratlan élményt nyújtva a látogatóknak, akikből az elmúlt húsz évben egymilliót fogadtak.

A feladatok elvégzéséhez jó alkalmat adott, hogy az alkotások nagy részét kölcsönadták a szegedi és szentesi Csontváry-kiállítás megrendezéséhez, így a múzeumot ideiglenesen bezárták. A kivitelezés révén lehetőség kínálkozott a tárlat anyagának átrendezésére is, arra, hogy másként értelmezzék a képek közötti kapcsolatokat és megpróbáljanak új összefüggéseket bemutatni.

A megnyitón Bertók László Kossuth-díjas költő elmondta Villanyvilágított fák Jajcéban című költeményét. Versének keletkezésével kapcsolatban utalt arra, hogy lenyűgözte Csontváry költőisége, monumentalitása, zsenialitása.

Pécsen az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején, egy új lakásba költözése után vásárolta meg Csontváry Villanyvilágított fák Jajcéban című festményének reprodukcióját, amely egy Rippl-Rónai-önarcképpel és egy Egry József-alkotással együtt szobája falát díszítette.

Csontváry születésének 120. évfordulója és a múzeum megnyitása alkalmából a Jelenkor folyóirat a festőnek szentelte 1973 szeptemberi számát. Ebbe számos ismert alkotó publikált Csontváry ihlette verseket, tanulmányokat. Ő témául annak ellenére választotta a Villanyvilágított fák Jajcéban című festményt, hogy a mű nem Pécsen volt kiállítva.

Elmondta: magára is gondolva egy történetet képzelt el, amely arról szól, hogy valaki elindul nagy álmokkal, reményekkel valahova. Megpróbáltatásokon keresztül elér oda, de nem azt találja ott, amit elképzelt. Úgy vélte, ez az emberiség számára is tanulság, és ezért van az, hogy mindig újra elindulunk, és el akarjuk érni, amit akarunk. Ez pedig nagy dolog. A megnyitón ezután felléptek "A Hetedik" Kortárs Táncműhely tagjai, majd Nagy András muzeológus, esztéta tartott tárlatvezetést a résztvevőknek.

A baranyai megyeszékhelyen 1973 óta működik a Csontváry Múzeum. Az intézmény Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festőművész mintegy 100 alkotásból álló életművéből 42 műtárgyat - 14 grafikát és 28 festményt - őriz. A művek a Magyar Nemzeti Galéria, a Janus Pannonius Múzeum és a pécsi önkormányzat tulajdonában vannak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe