Szeméttárolásra is használták a pompeji sírokat
2012. január 6. 08:38
Az ókori Pompeji városának temetkezési helyei egyszerre több célt szolgáltak, a szemetet is itt tárolták, ami teljesen bevett és elfogadott gyakorlat volt.
Korábban
A Cincinnati Egyetem doktorandusza, Allison Emmerson kutatásának eredményei alaposan rácáfolnak ama korábbi nézetekre, amelyek a pompeji sírokban felhalmozott szemét – köztük állati csontok, kézművestermék töredékek és egyéb hulladékok – odakerülése kapcsán születtek.
Az egyre kritikusabb állapotban levő romváros 19. századi kutatói még úgy gondolták, hogy a sírok két évtizeddel a Vezúv i.sz. 79-ben történt kitörése előtt kerültek ilyen lesújtó állapotba. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az i.sz. 62-ben bekövetkezett nagy erejű földrengés miatt a lakók már nem foglalkoztak a sírok rendezésével, mivel sokkal fontosabb teendőik akadtak a pusztulásnak indult városban.
Ez pusztán hipotézis volt, mondja Emmerson, aki szerint a 19. században egyszerűen elképzelhetetlennek tartották, hogy a sírok szemét tárolására is szolgálhattak. A legújabb kutatások azóta bebizonyították, hogy a földrengés után a település másodvirágzását élte, s a Római Birodalom egyik leggazdagabb régiójának fontos városa maradt.
Amikor Emmerson 2009-ben először kezdett ásatásba a területen, először a síremlékek elhelyezkedésére lett figyelmes: azokat ugyanis nem elkerítették, mint manapság, hanem a sűrű, forgalmas utak mentén lettek kialakítva. A kutatónő olyan termet is talált, ahol a víztároló két szemétgödör között helyezkedett el, benne törött étkészletekkel, háztartási hulladékkal és állatcsontokkal. Ez azonban nem számított egyedi esetnek: a szemetet sokszor a lakás padlóján gyűjtötték, az utcákra illetve sikátorokba szórták, vagy a városfal mellé helyezték.
Nincs arra bizonyíték, hogy a hulladékkezelést központi irányítás alá vonták volna, az emberek egyszerűen megtanulták, hogyan kell a szemét közelségében élni, s ez idővel teljesen elfogadottá vált. S ez igaz a sírokra is: korábban ugyan hihetetlennek tűnt, de mára kiderült, hogy ezek a helyek semmiben nem különböztek a városfaltól vagy a lakás padlózatától.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap