Zajlik a hidegháború a koreai szexmunkások miatt
2011. december 20. 11:35 The New York Times
Nem csitulnak a gyarmati sorba süllyedt Korea (1910-1945) területéről elhurcolt szexrabszolgák ügye keltette hullámok, most az áldozatok emlékére készített szobor okozott diplomáciai csörtét. Japán elvitetné az alkotást.
Korábban
A magánadományokból megvalósuló szobor a Béke Emlékműve nevet kapta, s Dél-Korea fővárosában, Szöulban, a japán nagykövetség mellett látható. A követségi épület előtt legutóbb öt, a nyolcvanas-kilencvenes éveiben járó, a japánok által megerőszakolt asszony tiltakozott, később többen is csatlakoztak hozzájuk.
Nekik, és több koreai áldozatnak is a szobor egyértelmű üzenetet hordoz: Japánnak végre el kell ismernie, hogy a hadsereg 200 ezer ázsiai asszonyt és lányt szexrabszolgaként, „mozgó bordélyházként” használt a gyarmati uralom idején.
A japán kormányszóvivő, Osamu Fujimura mélységes sajnálatának adott hangot a szobor felállítása hallatán, s ígéretet tett arra, hogy kormánya mindent megtesz a sokak érzékenységét sértő alkotás elszállításáért. A múlt héten Dél-Korea egyértelművé tette, nem kényszeríti arra a tüntetőket, hogy elvigyék onnan a szobrot.
„Az áldozatok 80 év fölött járnak vagy már meghaltak, a kormány pedig nincs abban a helyzetben, hogy megmondja nekik, mit tegyenek” – nyilatkozta Cso Bjung-jae, a dél-koreai külügyminisztérium szóvivője. „A szobor elszállításának követelése helyett a japán kormánynak inkább magától kellene megkérdeznie, hogy az áldozatok vajon miért tüntetnek 20 éve folyamatosan minden héten” – tette hozzá.
A komfort hölgyek – ahogyan a japán hadsereg nevezi őket – kérdése az egyik legsúlyosabb örökség, ami Japán gyarmati uralmát terheli. Tokió már bocsánatot kért az 1910 és 1945 között elkövetett tömeges jogsértésekért, s kitart azon nézete mellett, hogy az ügyet a két ország kapcsolatát normalizáló 1965-ös egyezménnyel már lezárták.
Japán 1995-ben egymilliárd dollárt ajánlott fel az áldozatok megsegítésére, de azok akkor ezt elutasították, mondván, a pénz nagy része felajánlásokból, s nem magától a kormánytól érkezett volna.
Pearl Harbor japán megítéléséről a Múlt-kor magazin legújabb, téli számában olvashat
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban
- Nem enyhítettek a munkások terhein, felkelés tört ki az NDK-ban
- A helybéli kommunisták nem támogatták Che Guevara szocialista forradalmát
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának
- Teljes hírzárlatot rendelt el a gyereknapi katasztrófa kapcsán Rákosi Mátyás
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.