Világháborús hadikölcsön a görög csőd ellen

Tragikus esemény színhelye volt 1944 júniusában a görögországi Distomo, ahol a német SS bosszút állt egy görög partizántámadásért. Megtorlásként agyonlőttek 218 személyt, a település házait felgyújtották. A vérengzés elől csak néhány gyermek tudott elmenekülni. A mészárlást 2003-ban a német szövetségi bíróság is a második világháború egyik legszörnyűbb bűnének nevezte, de kárpótlást nem állapított meg, s egyetlen német katona sem került miatta a vádlottak padjára.

Distomo mellett rengeteg olyan görög falu van, amely hasonló atrocitásokat élt át a világháború idején. A németek bosszúja főleg a zsidókat érintette: a zsidó lakosság háromnegyedét, körülbelül 60 ezer embert vagoníroztak be, majd küldtek az auschwitzi és a treblinkai haláltáborokba. A nácikat azonban nem csak a falvak lakóinak lemészárlása és az etnikai tisztogatások miatt terheli felelősség: a megszállt területeken folytatott szabad rablás miatt csaknem 300 ezer görög halt éhen.

A második világháborúban Görögország a szövetségesek oldalán harcolt. 1940-ben Olaszország megtámadta, miután Athén nem teljesítette Mussolini követeléseit. A görögök először visszaverték a támadást, ekkor Hitler kényszerűségből közbeavatkozott és megszállta az országot. 1941 májusára Görögország teljesen a németek uralma alá került, ráadásul a Királyi Haditengerészet blokád alá vonta Görögországot, ami akut élelemhiányhoz vezetett; 1941 végén a Vöröskereszt becslése szerint naponta négyszázan haltak éhen.

A nácik a görög központi bankot is megrohamozták, amelytől „hadikölcsön” címen hatalmas összeget vettek el. 1942. március 14-én német és olasz ügyvédek, a görögök teljes kizárásával intézték az ügyletet, amely 476 millió márka hadikölcsönről intézkedett a Harmadik Birodalom javára. A közgazdászok szerint ennek mértéke ma úgy 60 milliárd eurót tenne ki – már ha visszafizetnék. A görög gazdaságot összeroppantó lépés érthető módon ismét terítékre került a pénzügyi-politikai válság közepette, s egyre többen követelik annak visszafizettetését.

Tavaly februárban először Teodorosz Pangalosz görög miniszterelnök-helyettes fakadt ki, amikor úgy nyilatkozott: „A németek elvitték a pénzünket, amelyet soha nem adtak vissza”. A mai árfolyamon számolva, kamatokkal együtt 60 milliárd euró öt évre megoldaná az ország államháztartási egyenlegét. A Bundesbank 3500 tonna aranya bőven fedezné a „kölcsönt”, de eddig se a német nagykövetség, se a kormány nem kommentálta a nem hivatalos fórumokon egyre nagyobb nyilvánosságot kapó elképzelést. Athén sem hozta szóba a kérdést az Európai Unióval folytatott tárgyalásai során, Jeórjiosz Papandreou ex-miniszterelnök pedig egyenesen gyengeségnek nevezte a saját felelősségük alól való kibújást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől