Megtalálhatták Michelangelo önarcképét
2011. október 18. 13:57 Discovery News
Egy márványrelief lehet Michelangelo első ismert önarcképe – jelentették be olasz művészettörténészek; az alkotást 1545-ben készíthette a reneszánsz mester.
Korábban
A magántulajdonban lévő alkotás egy fehér márványból készült tondó, amely egy szakállas fejet ábrázol háromnegyedes profilban. „Ez egy nagyon jó minőségű szobor, amelyet nagy pontossággal és finomsággal véstek ki. Bizonyosan nagy figyelmet érdemel” – nyilatkozta Alessandro Vezzosi, a Vinci városában lévő Museo Ideale vezetője a Discovery News-nek.
Az alkotást először James Beck sorolta Michelangelóhoz 1999-ben. Beck, a Columbia Egyetem művészettörténész professzora először egyik monográfiájában (The Three Worlds of Michelangelo) határozta meg a szobrot úgy, mint a nagy reneszánsz művész lehetséges önarcképét. A mű keletkezését 1545 körülire keltezte. „Ez Michelangelo egyetlen olyan, márványból készült és domborműben látható portréja, amit ismerek az ő korából” – nyilatkozta Beck egy 2007-ben készült interjúban.
Egy másik művészettörténész, Claudio Strinati, az olasz kulturális minisztérium főigazgatója figyelemreméltónak tartja Beck elméletét: „Elfogadható a felvetés. Ez egy Michelangelo által készített portré, de önarckép is lehet” – mondta Strinati.
Beck és Strinati felvetését erősíti, hogy a reneszánsz mester ismert portréi hasonlítanak a márványtondóra. „Úgy gondolom, hogy Michelangelo akkor készíthette a portrét, mikor II. Gyula pápa síremlékén dolgozott” – közölte az olasz művészettörténész.
Michelangelót 1505-ben kérte fel II. Gyula pápa (1443-1513) síremléke elkészítésére. Maga a főpap 1513-ban meghalt, azonban a mester 1545-ig dolgozott a végül befejezetlenül maradó megbízáson. Strinati szerint Michelangelo Buonarotti a pápai nyughelyet díszítő szoborcsoport részeként készíthette el a tondót.
A Corrado Gratziu és Alessandra Moscato által a Pisai Egyetemen elvégzett vizsgálatok szerint a szobor anyaga carrarai márvány, s a Polvaccio-bányából származik; Strinati szerint ugyanezt a márványt használták fel a reneszánsz pápa síremlékéhez.
Noha nincsenek adatok a tondó eredettörténetéről, Vezzosi talált egy 18. századi feljegyzést, amely szerint Michelangelo adományozta a tondót egy pisai családnak. Egyes művészettörténészek szerint a saját arcképét festette fel Szent Bertalanként az Utolsó ítéleten, illetve Nikodémus fejénél a firenzei Pietà esetében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból
- „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.