Elhunyt Albánia utolsó kommunista vezetője

Halálát tüdőszövődmények okozták - közölte Mimoza Kociu, Bamir Topi albán államfő szóvivője.

A volt elnök tette lehetővé, hogy országában 1991-ben szabad választásokat tartsanak, miután a tömeges diáktüntetések megingatták a világ egyik legelszigeteltebb kommunista politikai rendszerét.

Az 1991-es első szabad választások után Ramiz Aliát államfővé választották, de egy évvel később lemondott tisztségéből, miután az újonnan alakult Demokrata Párt nyerte meg az 1992-es választásokat.

Enver Hodzsa kommunista diktátor 1985-ben bekövetkezett halála után lett régi barátja, Alia az ország vezetője, előbb mint az Albán Munkapárt főtitkára, 1991-től pedig mint a demokratikus Albánia első köztársasági elnöke.

Két évvel lemondása után, 1994-ben Aliát hivatali hatalommal való visszaélés vádjával kilencévi börtönre ítélték, de rövidesen amnesztiával szabadlábra helyezték. Az újabb vádak, népirtás és emberiesség elleni bűntettek ügyében folyó vizsgálat során ismét rács mögé került.

Amikor 1997-ben a számos albán megtakarításait elnyelő piramisjátékok miatt káosz tört ki Albániában, Alia több más fogollyal együtt kimenekült a börtönből. A volt elnököt két lánya és fia gyászolja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe