Tarquinia történelme a régészet tükrében
2011. szeptember 19. 12:12 MTI
Tarquinia etruszk, görög-római és középkori történelmét mutatja be a régészeti feltárások tükrében az a kiállítás, amely ma nyílik a budapesti Olasz Kultúrintézetben.
Korábban
A kiállítást Huszár Andrea Magdolna szobrászművész rendezte. Az október 22-ig látogatható tárlatot Salvatore Ettore, az Olasz Kultúrintézet igazgatója, valamint Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója, a Budapesti Történelmi Múzeum főigazgató-helyettese nyitja meg.
"Hat évvel ezelőtt, 2005-ben került sor az olasz fővárosban a Római Magyar Akadémia szervezésében az aquincumi régészeti feltárásokat bemutató tablókiállításra, majd Tarquiniában és több más helyszínen is bemutatták. A vándorkiállítást Padányi Mónika Tarquiniában élő magyar táncművész gondozta, ő segítette a különböző helyszíneken való bemutatását. Tavaly a Nyitott kapuk Tarquiniában program keretében mutatták be a tarquiniai régészeti feltárásokról készült kiállítást, amely ismét felkeltette Padányi Mónika figyelmét, így felajánlotta, hogy az anyagot a korábbi aquincumi kiállítás viszonzásaként bemutatják a budapesti Olasz Kultúrintézetben" - idézte fel az előzményeket Zsidi Paula.
Tájékoztatása szerint, míg az aquincumi kiállítás csupán a római kort mutatta be, a tarquiniai tárlatnak szélesebb a tematikája. A háromtucatnyi tablóból álló anyag a római kor mellett az azt megelőző etruszk, valamint a középkori régészeti leleteket is ismerteti.
"Ezeket a feltárásokat több egyetem - a Torinói, Milánói, Perugiai, Római, illetve a Tokiói Egyetem végezte 1969-től napjainkig. A tablókon az ismertetőszöveg mellett igen látványos illusztrációk, valamint fotók láthatók, amelyek a hagyományos régészeti módszerekkel és a legújabb lelőhely-felderítési eljárásokkal, így a georadarral végzett kutatások eredményeit ismertetik. A kiállításon láthatók még helyi kortárs művészek (Massimo Bordo, Paolo De Alexandris, Marco Ferri, Marco Vallesi) által készített etruszk vázák másolatai, valamint ékszerek és kisplasztikák" - összegezte Zsidi Paula.
A Lazio tartományban lévő Tarquinia a hajdan virágzó etruszk városállam Tarchnal (római nevén Tarquinii) romjaira épült. A települést az ősi Itália legtitokzatosabb népe alapította, névadója Tarchon legendás etruszk hős volt, aki a 12 önálló városállamot szövetségbe fogta, s leszármazottai voltak az ókori Róma (etruszk nevén Ruma) első királyai is. Az i.e. 6-4. századból származnak a freskókkal díszített híres etruszk sírkamrái (Necropoli etrusca), az i.e. 5-4. századból városfalmaradványai.
A város az i.e. 3 . században római fennhatóság alá került. I.e. 181-ben kikötőjében, Graviscaeben (ma Porto Clementino) római coloniát létesítettek. Az i.sz. 5. századtól püspöki székhely. A langobard (6. század), majd a szaracén (8. század) támadások után a város elnéptelenedett, a középkorban Corneto néven alapították újra, s az elnevezés 1922-ig maradt fenn.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.