Ezeréves kőpalotát ásnak Zalában
2011. augusztus 31. 14:39
Valószínűleg a Kárpát-medence egyetlen Karoling-kori kőpalotájának nyomaira bukkantak az idei ásatások során Zalavár-Várszigeten.
Korábban
A nagyméretű kőépület alapjait az egykori, Pribina által a 840-as években építtetett, erődített udvarházon belül, a Mária templomtól nyugatra találták meg - közölte Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa.
Az eddig feltárt két, illetve nyolc méter hosszú falszakaszok és a falvastagság alapján valószínűleg nagyobb méretű világi épület lehetett, és ezt igazolja az is, hogy az épület körül nem találtak sírokat. A Karoling-kori palotamaradványok alapján kétszintes épület volt, alul a kiszolgáló helyiségekkel, például a konyhával, a felső szinten pedig a reprezentatív terekkel - jegyezte meg az ásatásvezető régész.
Álláspontja szerint az építmény a Karoling időszak utolsó periódusára, a 9. század utolsó harmadára tehető. Az írásos emlékek és a régészeti leletek alapján a palotát valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Karintiai Arnulf keleti frank király és császár számára emelték. Arnulf Pannónia ura volt, akinek egyik székhelye éppen Mosaburg (Mocsárvár), azaz Zalavár-Vársziget volt.
Erre utalnak a történelmi dokumentumok is: Arnulf 888-ban és 889-ben okleveleket állított itt ki, 890-ben pedig regia civitasnak, vagyis királyi városnak nevezte Mosaburgot. Arnulf élete végéig gondoskodott Mosaburgról. A magyarok csak halála után, 899-ben szállták meg a Kárpát-medence Dunától nyugatra elterülő részét, magát Mosaburgot pedig 907-ben foglalták el - idézte fel Szőke Béla Miklós.
A Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében 1948 óta végeznek régészeti kutatásokat Zalavár-Várszigeten. Az ásatásokat kezdetben Fehér Géza, majd csaknem negyven éven át Cs. Sós Ágnes vezette. A kutató munkába 1994-ben kapcsolódott be a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával zajló feltárásokat Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze irányítja. Jövőre ismét pályázatot nyújtanak be az NKA-hoz, hogy folytatni tudják a Kárpát-medence egyetlen Karoling-kori kőpalotájának feltárását, a múzeum és az akadémia közös kutatási programját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap