Határsértésért halál Romániában
2011. július 11. 16:04 MTI
Az 1980-as évek Romániájában sokan próbáltak életük kockáztatásával is átmenekülni a határon, közülük voltak, akik örökre eltűntek. Az ő nyomukat kutatta és dokumentumokat gyűjtött össze a Közelmúlt a médiában - Határesetek a szögesdróton című kötetben Brindusa Armanca temesvári újságírónő, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója. A könyvet a közelmúltban az aradi Irodalmi Jelen Könyvek Kiadó jelentette meg magyarul, Koszta Gabriella fordításában.
Korábban
Brindusa Armanca a felejtés ellen kezdte el gyűjteni az anyagot, mert ahogy az MTI-nek elmondta, lassan eltűnnek a nyomok. Példaként említette, hogy a temesvári katonai ügyészségen az utolsó 20 olyan dossziéra bukkant, amelyben határőr kiskatonák különböző határsértőkkel szembeni eljárásáról szóló vizsgálati anyag szerepelt.
Akiknek nem sikerült a szökés, azokat egyszerűen agyonlőtték vagy agyonverték, róluk nem készült jegyzőkönyv. Hogy ne vesszen örökre nyomuk, Brindusa Armanca elhatározta, hogy utána jár az eltűnteknek. Először fölkeresett olyan embereket, akiknek sikerült a szökés, és új életet kezdtek a világ különböző országaiban. Köztük volt a híres tornásznő, Nadia Comanecit, aki 1989. november 27-én Csanád felé a szögesdróton át menekült el Romániából.
A mostani kötet előzménye egy film volt - mondta a szerző. Sok-sok vallomásból három részes dokumentumfilmet forgatott, ezt Bokorugróknak nevezték címmel vetítette 2000-ben a temesvári közszolgálati televízió. A bemutató után viszont egyre többen jelentkeztek olyanok, akik tudni akarták, mi történt a rokonukkal. Az újságírónő ekkor további nyomozásba kezdett, fölvette a kapcsolatot az UNHCR-rel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. A számokból kiderült, hogy az illegális határátlépés csúcséve 1989 volt, akkor a csaknem 47 ezer menekült közül 27 ezren Magyarországon kértek hivatalosan menedéket, utána Ausztria, Jugoszlávia, Németország és Franciaország volt a befogadó országok sorrendje.
Az újságírónő gyűjtött anyagokat a román, a szerb és a magyar médiumok archívumaiból is, így került a kötetbe a Kossuth Rádió Krónika műsorából az 1989. február 11-én elhangzott interjú, amelyet a Magyar Rádió akkori békéscsabai tudósítója, Cseh Éva készített Pál János orosházi határőrezredessel. A magyar riporter a román határsértőkről érdeklődött és kiderült, hogy a magyar oldalon kétszeres ellenőrzésre adtak ki parancsot. A főtiszt szerint 1989-ben február 8-ig ott 219 személy lépte át a határt, de közülük csak 13-at fordítottak vissza a magyarok.
Cseh Éva az MTI megkeresésére elmondta, hogy 1988-1989-ben rendszeresen tudósított a békéscsabai menekülttáborból, felidézte, hogy részt vett a határtérségben holttestek felkutatásában is, mert sok menekülőt megsebesítettek a román határőrök. A sérültek átvonszolták magukat magyar területre és belehaltak sebesüléseikbe. Brindusa Armanca hozzátette, hogy rengeteg menekülő a Dunában lelte halálát, a holttesteket Szerbia felé sodorta az ár. Legmegrázóbb interjúját Temesváron készítette egy házaspárral. Elmondták neki, hogy 19 éves fiúkat egy deszkakoporsóban kapták vissza azzal, hogy elgázolta egy vonat. A szülők tudták, hogy fiúk a szerbiai határhoz ment a heti piacra szappanért, cigarettáért.
A hatóságok megtiltották a szülőknek, hogy fölnyissák a koporsót, az anya ezt mégis megtette, és kiderült, hogy a fiút hátulról koponyalövés érte. A szülők évekig járták a hivatalokat, hogy kiderítsék, mi történt. Nem értek el semmit, saját vigasztalásukra örökbe fogadtak egy gyermeket - jegyezte meg a szerző.
Bekerült a kötetbe Ioan Holender, temesvári születésű zenész, operaigazgató története, akit az 1956 végi egyetemi megmozdulásokban való részvétel miatt kicsaptak az orvosi egyetemről. Villamossági üzemben dolgozott, vizsgázott villamosvezető lett és tenisz-edzősködött. 1959-ben kiengedték családegyesítés címén az édesanyja után Bécsbe, ott tavaly nyárig, megbízatása lejártáig 19 éven át igazgatta a bécsi operát, a Wiener Staatsopert.
Brindusa Armanca fölidézte, hogy Holi címmel dokumentumfilmet is forgatott a muzsikusról, elhívta Temesvárra, rávette, hogy ismét vezessen villamost és meséljen mindenről, ami az eszébe jut azon a villamosvonalon a városról és az emberekről.
Brindusa Armanca magyar családban nőtt fel, román-latin szakon diplomázott, Marseille-ben tanulta az újságírást, Aradon és Szebenben pedig tanította. 1997 és 2004 között a temesvári köztévé igazgatója volt. 2006-tól a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója, már a második ciklusát tölti ezen a poszton. Nyolc könyv szerzője.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
