Lyndon B. Johnson ellenszenvesnek tartotta Martin Luther Kinget

Az Egyesült Államok egyik legfontosabb polgárjogi törvényét elfogadtató amerikai elnök, Lyndon B. Johnson gyanakvó volt az emberjogi aktivistákkal szemben - derült ki a John F. Kennedyt követő vezető nemrég kiadott telefonbeszélgetéseiből. Az 1964-es polgárjogi törvény (Civil Rights Act) szenátusi és képviselőházi elfogadásához és 1964 július 2-i aláírásához vezető öthetes küzdelmes időszakban a demokrata politikus ugyanis csupán két - mérsékelt - afroamerikai vezetővel beszélt, Roy Wilkins-szel és Whitney Younggal.

A nyilvánosság előtt az elnök elhatárolódott Martin Luther Kingtől, ennek az oka a történészek szerint alapvetően az lehetett, hogy az 1964-es választásra készülő Johnson nem akart elmozdulni egyik oldal felé sem. A telefonbeszélgetések tanúsága szerint viszont LBJ néha erősen kritizálta az emberjogi aktivistát - egy alkalommal "törvényen kívülieknek" is nevezte Martin Luther King és James Farmer polgárjogi aktivistákat - ezért valószínűsíthető, hogy a taktikázó vezető manővereit ugyanannyira meghatározta a személyes ellenszenve, mint a politikai pragmatizmusa.

Az elnök egyik 1964. július 4-i hívásában leszidta titkárát, George Reedyt, mert az lehetővé tette, hogy a média abban a tévhitben éljen, hogy Johnson és Martin Luther King kapcsolatban állnak egymással: „Én egyáltalán nem voltam, és nem is akarok összeköttetésben lenni vele”. Amikor Reedy elmondta, hogy King részt vett a polgári jogok törvényének aláírási ünnepségén, LBJ megjegyezte, hogy „nagyon szerencsétlen volt” az afroamerikai vezető részvétele. Az elnök szerint megválasztásának esélyeit ronthatta, ha az amerikai közvélemény kapcsolatot látott volna az új törvény és King mozgalma között, ugyanis ekkor már megkezdődött az 1964 második felében megtartott választás kampánya.

A demokrata Lyndon Baines Johnson 1963 és 1969 között az Egyesült Államok 37. elnöke volt. Hivatali ideje első felében közkedvelt volt az általa elfogadtatott polgárjogi és népjóléti törvényei miatt, de népszerűségét végzetesen lecsökkentett az Egyesült Államok növekvő katonai szerepvállalása Vietnamban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején