Ankara a hattuszaszi szfinxet követeli Németországtól
2011. március 2. 09:32
Egyhamar nem fog nyugvópontra jutni a hattuszaszi szfinxről szóló polémia: Törökország kulturális minisztere most a felbecsülhetetlen értékű műemlék visszaszolgáltatását kéri Németországtól, különben megvonja az országon belül német részvétellel folyó ásatások engedélyét.
Korábban
Ertugrul Günay a német Tagesspiegelnek úgy nyilatkozott, hogy Berlinnek a júniusi régészeti szezon megkezdéséig haladéktalanul vissza kell adnia a 3400 éves műalkotást. „Ha nem kapunk megnyugtató választ a szfinx visszaszolgáltatását illetően, azon leszek, hogy megvonjam a Hattuszasznál folyó ásatásokra vonatkozó engedélyt” – nyilatkozta a török kultuszminiszter.
A szfinxet a 20. század elején tárták fel az ókori hettita birodalom fővárosánál, Hattuszasznál. A helyreállítási munkálatok miatt Németországba vitték, de a két darabból álló alkotás egyik felét azóta is ott őrzik, jelenleg – Törökország legnagyobb felháborodására – a berlini Pergamon Múzeumban látható. Günay több német részvétellel folyó törökországi ásatást is megfenyegetett, mondván: az országnak több új egyeteme és intézete van, s ha nem látják az együttműködés legapróbb jelét, akkor kénytelenek megvonni a német régészek engedélyét és átadni azokat török kollégáiknak.
„Szerintem a szfinxet – amelyet Németország 1915-ben csupán kölcsönvett – vissza kellene juttatni Törökországba” – ez már Andre Schmitz, Németország kulturális miniszterének véleménye. A külügyi tárca tájékoztatása szerint megkezdődött a két ország közötti párbeszéd, a szakértők pedig a következő hónapokban ülhetnek össze, azzal a céllal, hogy megoldást találjanak a régóta húzódó problémára.
A török fenyegetés komolyságát egyszer már megtapasztalhatta Németország, mivel nemrégiben egy nyugat-anatóliai ásatás engedélyét függesztették fel, azzal az indokkal, hogy ott „nem végeztek elég munkát” – jelenleg az egyik török egyetem munkatársai dolgoznak a helyszínen. Ráadásul a Hattusában folyó ásatásokkal sem elégedettek a török hatóságok, mondván, a német archeológusok kevés helyreállítási feladatot teljesítettek az utóbbi években.
Németország Egyiptommal is hadban áll, Kairó ugyanis egy 3400 éves műkincset – Nofertiti királynő mellszobrát – követel Berlintől. A Neues Museumban látható, felbecsülhetetlen értékű alkotás a harmincas évek óta mérgezi a két ország kapcsolatát; Németország mindeddig ellenállt a folyamatos egyiptomi nyomásnak, mivel szerinte a mellszoborhoz legális úton jutott hozzá, s azt dokumentumokkal is bizonyítani tudja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap