Bartók Szegeden
2011. február 24. 09:02 MTI
A százharminc esztendeje született zeneszerző és zongoraművész, Bartók Béla és Szeged kapcsolatát mutatja be korabeli dokumentumok, fényképek, kéziratok és kották segítségével az a kiállítás, amely mától látható a Somogyi könyvtárban.
Korábban
A fellelhető dokumentumok alapján Bartók Béla (1881-1945) összesen kilenc koncertet adott Szegeden, az elsőt 1910-ben, az utolsót 1939-ben - mondta a március 31-ig látható tárlat rendezője, Szerdahelyi Péterné.
Az első hangversenyt 1910. november 10-én rendezték a Tisza szálló hangversenytermében. Bartók Béla az esten Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel Beethoven, Brahms és Chopin műveit adta elő, s zeneszerzőként is bemutatkozott. Az első koncertet még nyolc követte, a belvárosi hotel mellett a virtuóz zongorista játszott még a Kass szállóban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a Belvárosi moziban. Az utolsó, 1939. október 27-iki hangverseny helyszíne is a Tisza szálló volt, és ahogy a korabeli plakáton olvasható, ekkor Bartók Zathureczky Ede hegedűművésszel egy Beethoven-szonátát adott elő.
A koncertekről a város lapjaiban - a Szegedi Naplóban, a Szeged és Vidékében, valamint a Szegedi Friss Hírekben - számos kritika jelent meg: a beszámolók szerint Bartók Béla játéka bensőséges és igényes volt, s inkább ésszel játszott, mint szívvel. A cikket összevetve azonban kiderül: akadt olyan újságíró, aki elhallgatta, hogy volt olyan koncert, amely csak fél ház előtt zajlott. A kritikusok között akadtak neves írók, Csáth Géza már 1910-ben felismerte Bartók tehetségét, s felhívta a figyelmet arra, hogy követni kell a virtuóz művész pályafutását.
A komponista szegedi látogatásait - ahogy ez az újságcikkekben is olvasható - népdalgyűjtésre is fölhasználta. A városon belül és a környező településekre Szabadkára, Horgosra egy fiatal tanárjelölt, Balázs Béla is elkísérte. A kiállításon látható Bartók 1924-ben megjelent Magyar népdal című kötete, melyben szeged-alsóvárosi dalok is szerepelnek.
A tárlat külön szekciója számol be a komponista színpadi műveinek szegedi bemutatóiról. Az egyik legérdekesebb előadás A kékszakállú herceg vára című opera Harangozó Gyula rendezte előadása volt. A darabot 1944 februárjában mutatták be Varga Mátyás díszleteivel és Vaszy Viktor dirigálásával Kolozsvárott. A karnagy feljegyzései alapján - melyek az egyik kiállított kottában olvashatók - az operát az erdélyi városban öt-hat alkalommal játszották, majd 1946-ban Szegeden is előadták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete tegnap
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során tegnap
- tegnap
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson tegnap
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya tegnap
- Közös kincsünk lehet a Hold tegnap
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről tegnap
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása tegnap