A múlt ködébe vész a Sivatagi Vihar
2011. január 18. 14:07 MTI
Húsz évvel ezelőtt, 1991. január 17-én bombaeső zúdult Bagdadra, amivel kezdetét vette a Sivatagi Vihar nevű nemzetközi hadművelet.
A cél hat hét alatt teljesült: kiűzték Szaddám Huszein akkori iraki elnök csapatait a szomszédos Kuvaitból, ahonnan öt hónap megszállás után több ezer hadifoglyot és felbecsülhetetlen értékű javakat hurcoltak el, valamint hétszáz olajkutat gyújtottak fel a kivonulásra kényszerített katonák.
Az azóta eltelt két évtized szenvedései mára szinte homályba borították az akkori eseményeket: Irakban sem a sajtóban, sem kormányzati szinten nem emlékeztek meg az Egyesült Államok által vezetett hadműveletről, a hétköznapi embereknek pedig kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a múlton merengjenek.
Bagdad központjában, a Tahrír térrel szomszédos kis piacon az egy cipőárus úgy fogalmazott, hogy már senki nem gondol az öbölháborúra. A 47 éves férfi elismeri, hogy nem felejtette el a húsz évvel ezelőtti januári légicsapásokat, hiszen három gyermekét karjaival átölelve próbálta megvédeni a haláltól. De "nem akarunk emlékezni erre háborúra, mert belefáradtunk a szenvedésbe" - mondta. Egy másik árus arról beszélt, hogy a "nagy tragédiák elfelejtetik a kisebbeket", s az iraki nép már csak annyit akar, hogy békében élhessen.
Az 1980-88-as iraki-iráni háborút még ki sem heverte az ország, de Szaddám 1990-ben elrendelte Kuvait lerohanását. Az iraki csapatok 1990. augusztus 2-án bevonultak a szomszédos országba, s emiatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa kemény szankciókkal sújtotta Bagdadot. E büntető intézkedések egy része azóta is érvényben van. Irak eddig mintegy 13 milliárd dolláros jóvátételt fizetett Kuvaitnak, de további 22 milliárddal még tartozik.
A Colin Powell tábornok, az amerikai vezérkari főnökök bizottságának akkori vezetője által megfogalmazott katonai doktrína alapján az Egyesült Államok szövetségeseivel elsöprő erejű katonai erőt vetett be. Félmillió katona részvételével egy hónapig tartó légicsapás-sorozat után mindössze 100 órás szárazföldi művelettel visszazavarták az iraki csapatokat a kuvaiti határok mögé. Történészek becslése szerint 130-180 ezer iraki vesztette életét a Sivatagi Vihar során.
Irak és Kuvait viszonyában csak 2003-ban indult el javulás. A Szaddám-rezsimet megbuktató amerikai invázió szárazföldi ugródeszkája Kuvait volt, s néhány évvel később Kuvait nagykövetséget nyitott Bagdadban. Irak csak tavaly követte a példát, de magas rangú vezetők, köztük az államfő többször is járt Kuvaitban.
Nasszer Mohamed asz-Szabah sejk személyében 1989 óta először a múlt héten tett látogatást kuvaiti miniszterelnök Bagdadban. Ezt számos kuvaiti a kétoldalú együttműködés új fejezetének tekinti. "Még mindig élénken él az emberek emlékezetében a Szaddám Huszein hadserege által okozott pusztítások emléke. De ez Szaddám bűne, ő pedig nincs többé, tehát jobb lesz, ha nemzeteink szoros kapcsolatot alakítanak ki" - mondta egy kuvaiti kereskedő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.