Megújul a sümegi Püspöki Palota
2011. január 13. 16:13 MTI
Megújul a sümegi Püspöki Palota; a barokk kastély teljes homlokzatát 317 millió forintos beruházással újítják fel.
Korábban
Az önkormányzat még 2009-ben nyert 80 százalékos támogatást a norvég állam által uniós országok részére kiírt pályázaton a műemlék épület homlokzati felújítására, restaurálására. A 400 éves műemlék épület átadása májusra várható - jelentette be Rátosi Ferenc, Sümeg független polgármestere. A polgármester elmondta, a város a felújítás teljes költségét a pályázati előírás szerint előfinanszírozással fedezetkezelői számlán letétbe helyezte, a szükséges forrásokat banki hitelből sikerült biztosítani.
A projekt célja az európai örökség megőrzése, a történelmi jelentőségű helyszínek és épületek hasznosítási tervek alapján történő felújítása volt. A sümegi püspöki palotának új funkciót is adnak: eddig részben múzeumként működött, kiállításokra használták, a felújítást követően kulturális események helyszínévé is teszik. Rátosi Ferenc közölte, hogy terveik szerint a palota mögé ötszáz fős nyári színházat építenek és a barokk épület belső tereit is felújítják majd. A mostani projekt csak a külső homlokzat megújítását teszi lehetővé. A kastély teljes hasznosításának érdekében már nyolc éve végeztek rekonstrukciót az épületen, akkor a teljes tetőszerkezetet kicserélték 100 millió forintos költséggel.
A sümegi Püspöki Palota az önkormányzat tervei szerint nyárra újjáéled, a pályázat tizenöt fő állandó foglalkoztatását is előírja. A barokk palota Sümegen a Vár-hegy lábának lejtőjén, a volt ferences kolostorral szemben áll. A közepes nagyságú műemlék kastélyt építésétől napjainkig püspöki palotának nevezték. Padányi Bíró Márton, a Sümegen székelő veszprémi püspök építtette 1748-ban, a régi püspöki lakóház átalakításával.
A palota szobáinak többségét egykor szép és finom ívű indák, bimbók és virágos mintájú füzérek stukkói díszítették, melyek nagyobb része mára elpusztult. Az egyes helyiségek falburkolatai és ajtói a 18. századból, a klasszicista cserépkályhák a 19. századból valók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete tegnap
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során tegnap
- tegnap
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson tegnap
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya tegnap
- Közös kincsünk lehet a Hold tegnap
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről tegnap
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása tegnap