Tito módszeresen gyilkoltatta le a horvát emigráció tagjait

A Der Spiegel értesülései szerint a gyilkosságok közül szinte egyet sem sikerült felderíteni. Még ha a német nyomozó szervek azonosítani tudták is az elkövetőt, a merénylet értelmi szerzői homályban maradtak. Német illetékesek számára azonban ma már világos: Josip Broz Tito személyesen adott utasítást a gyilkos kommandóknak a "nemszeretem" emigránsok likvidálására. Az államfő 1980-ban bekövetkezett halála után pedig a horvát kommunista párt megbízásából folytatódtak tovább a gyilkosságok.

A német szövetségi ügyészség hat gyilkossági ügyben 14 gyanúsított ellen folytat ma is vizsgálatot, közülük hat egyént nemzetközi szinten is keresnek a nyomozók. Utóbbiak között van a horvát titkosszolgálat két egykori magas rangú tisztje. Egyikük, Josip Perkovic 1979-86 között állt a titkosszolgálat (SDS) II. osztályának az élén (ez "foglalkozott" a titói rendszerrel szemben ellenséges emigránsokkal). Bizonyítottan Perkovic adott utasítást az 1982-ben az NSZK-ba disszidált Stjepan Durekovic olajipari menedzser meggyilkolására.

Németországban élő horvát emigránsok - élükön Gojko Bosnjakkal, akit 1973-ban próbált meg eltenni láb alól az SDS - nemrég akcióba kezdtek a gyilkosságok ma is élő felelőseinek megnevezése és Tito deheroizálása érdekében. Utóbbi célból levelet írtak Thomas de Maiziere német belügyminiszternek, azt kérve tőle, hogy a gyilkosságokra való tekintettel posztum fossza meg Titót a legmagasabb német állami kitüntetéstől, amelyet 1974-ben kapott az akkori szövetségi elnöktől, Gustav Heinemanntól.

A Der Spiegel információi szerint Perkovic ma nyugdíjasként háborítatlanul él Zágrábban. Lakcíme szerepel a bajor bűnügyi hivatal internetes oldalán található körözési jegyzéken - a kétszeres gyilkosság elrendelője azonban elérhetetlen a német nyomozók számára. Az elfogatóparancsnak Horvátország - amely az EU-ba igyekszik - nem tesz eleget. Ezzel pedig "lábbal tiporja az Európai Unió értékrendjét és a jogállamiságról vallott felfogását" - mondta a hírmagazinnak Davor Prtenjaca, Bosnjak ügyvédje. Ő és a horvát emigránsok abban bíznak, hogy ha de Maiziere visszavonja a Titónak adományozott kitüntetést, azzal növekedni fog a nyomás Zágrábra, s a horvát hatóságok végre felelősségre vonják a gyilkosságok megrendelőit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?