Tovább kutatnak az elveszett légió után
2010. november 24. 10:49
A Lancsou Egyetem frissen létrehozott Olasz Tanulmányok Központjában egy elveszett római légió után kutatnak a szakemberek: szerintük ugyanis ezen katonák leszármazottai még ma is élnek Kína északkeleti részén.
Korábban
Ahogy arról korábban beszámoltunk, történészek és genetikusok együttműködésében zajlik az a vizsgálat az észak-kínai Góbi-sivatag szélén található Licsienben, amely legutóbb 100 embertől vett vérminta alapján kutatja a kínai Alexandria történeti eredetét.
A város lakóinak titokzatos eredetére először az 1950-es években keresett választ Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem ókori kínai történelmet oktató professzora. Szerinte Licsient a kínaiak és hunok közt i.e. 36-ban vívott háborúban foglyul ejtett légiósok építették fel, akik Marcus Crassus i.e 53-ban Carrhae-nál vereséget szenvedett egykori seregéből származtak.
Ekkor 10 ezer katona került a parthusok fogságába, akik aztán a mai Üzbegisztán területére vitték foglyaikat. A katonákat később eladták, legtöbbjük a hunok seregébe került, ahol egy újabb vereséget éltek át i.e. 36-ban. Dubs szerint a kínai évkönyvek az ütközetről azt örökítették meg, hogy 150, teknőc-alakzatban küzdő katona is fogságba esett, akik minden bizonnyal római legionáriusok lehettek. A katonák később felépítették saját városukat, amelynek neve - Licsien (Liqian) - a kínai átírásban Alexandriának felelt meg.
A frissen létrehozott kutatóközpont szakemberei most az egykori Selyemút mentén folytatnak majd genetikai vizsgálatokat - közölte a China Daily napilappal Jüen Hong-kang, aki szerint ezen legenda igazolásával a Kína és a Római Birodalom közti legrégibb kapcsolatra derül majd fény. Az egyetlen ismert kapcsolatfelvétel ugyanis i.sz. 166-ból származik, amikor római diplomaták jártak Kínában.
Jeng Kunglö, pekingi genetikus szerint azonban messze nem biztos, hogy észak-Kína egyes lakói római légiósoktól származnak, hiszen nagyon sok bevándorló érkezhetett Európa más pontjairól is a Selyemúton. A Licsienben élőknek így nem feltétlen voltak római felmenői - véli a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.