A sörfőzés emelte fel a civilizációkat
2010. november 10. 10:44
A kőkorszakban elsősorban nem azért termesztettek gabonát, hogy megtöltsék vele az emberek a hasukat, hanem hogy a belőle készített sörrel a szomjukat oltsák, ez pedig a civilizációk felemelkedéséhez vezetett - állítják a kutatók.
Korábban
A gabonatermesztés fáradságos munkájának jelei és a lakomák közösségépítő erejének ismerete is azt támasztja alá, hogy a gabonából sört készítettek a kőkorszakban – mondta el Brian Hayden, a kaliforniai Simon Fraser Egyetem régésze. „A sör a legtöbb tradicionális társadalomban szent dolognak számított” – tette hozzá a kutató.
A mezőgazdaság több mint 11 ezer évvel ezelőtt a neolitikum idején alakult ki, miközben a letelepedett nomád népek egyre gyakrabban kerültek kapcsolatba egymással, amely a komplex társadalmi szokások elterjedésének ágyazott meg. Régészeti bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a neolitikumig a rizs és az árpa csak elvétve fordult elő az étrendekben, mivel termesztésük és betakaritásuk rendkívül időigényes folyamat volt.
Hayden azt állítja, hogy a mai Szíriában az emberek 60-100 kilométert is megtettek, hogy gabonához jussanak. Az ünnepeken azokat az ételeket szolgáltak fel, amelyeket a fáradságos munka eredménye árán tudtak megtermelni, ebben pedig a sör is kulcsszerepet játszott. „Nem azt állítom, hogy a sörfőzés- és ivás önmagában elősegítette volna a földművelést, ezt a komplex társadalmak kialakulásának kontextusában kell értelmezni” – magyarázza Hayden.
Az ünnepek sokkal többet jelentettek egyszerű összejöveteleknél, az ilyen ceremóniák fontos társadalmi eseményeknek számítottak – példa erre az utolsó vacsora és az első hálaadás megtartása. „A hagyományos ünnepek három 'hozzávalót' soha sem nélkülözhettek: az első a hús, a második valamilyen gabonaféle, a harmadik pedig az alkohol, amellyel a vendégek kedvét lehetett megemelni, s a vendéglátók iránt tanúsított magatartást kedvező irányba befolyásolni. Ezek előállításához gabonafelesleg kellett, s ezt csak rendkívüli alkalmakkor tehették meg” – állítja a kutató, aki szerint az ünnepek lényegi eleme a kölcsönösség volt, így viszonozták az emberek egymásnak a szívességet, ezzel is erősítve a kapcsolatok elmélyítését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
- Korántsem biztos, hogy véget ért volna a háború a Valkűr sikerével
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.