Kínából érkezhetett a pestis
2010. november 3. 12:34 The New York Times
Az Európa lakosságát megtizedelő, s ezzel a történelem kerekét megfordító nagy középkori pestisjárványok ugyanúgy Kínából jöhettek be, mint a sokkal kevésbé veszélyes, az Egyesült Államok partjait is elérő 19. század végi epidémia – állítják genetikusok.
Korábban
Egy biológusokból álló kutatócsoport a múlt hónapban arról tett bejelentést, hogy a legtöbb áldozatot szedő Fekete Halál kórokozója a Yersinia pestis volt – biológusok és történészek egy kisebb csoportja azonban azt állítja, hogy a Fekete Halál különbözik az Indiában tanulmányozott modern kori esetektől, s egy másféle kórokozó lehet a felelős annak kialakulásáért és elterjedéséért.
A Fekete Halál 1347-ben csapott le a kontinensre, s Európa lakosságának több mint harminc százalékát pusztította el. A járvány tízévente újra és újra felütötte a fejét, az utolsó a nagy londoni pestis (1665-1666) néven vonult be a történelemkönyvekbe. A pestist patkányok terjesztették, majd bolhákról került az emberekbe, néhány esetben levegő útján terjedve.
A Barbara Bramanti és Stephanie Haensch által vezetett kutatócsoport európai sírokban talált, pestisben elhunyt emberi maradványok ősi DNS-eit és fehérjéit vizsgálta meg. Bramanti kutatócsoportjának sikerült két baktériumtörzset megkülönböztetnie, amely nem rokonítható se egymással, se pedig a ma ismeretes három törzzsel. A párizsi Pasteur Intézet ebből azt a következtetést vonta le, hogy a középkori Európa két teljesen különböző Yersinia-pestissel nézett farkasszemet: az egyik a franciaországi Marseilles kikötőjében bukkant fel 1347-ben, két év múlva pedig már az angol kereskedőváros, Hereford kapuját döngette. A pestis pusztításának útvonala jól nyomon követhető, azonban a hollandiai Bergen op Zoom városában talált sírok arra engednek következtetni, hogy ennek teljesen más baktériumtörzse volt, s valószínűleg Norvégián keresztül érkezett.
A Fekete Halál azok közé a nagy pestishullámok sorába tartozik, amelyek időnként megjelentek a kontinensen és végigpusztították Európát. Az első a 6. században, Justinianus bizánci császár idejére tehető, amely az Egyiptomból érkező gabonaszállító hajókon érkezett, s elérte a fővárost, Konstantinápolyt is; ez megfelezte Európa lakosságát, ugyanakkor megkönnyítette Bizánc közel-keleti és észak-afrikai tartományainak arab uralom alá való terelését.
A harmadik hullám Kína Jünnan tartományában ütötte fel a fejét 1894-ben, Hongkongból érkezett, s az addig ismert hajózási útvonalakon keresztül jutott el a világ legkülönbözőbb pontjaira. Ezt a három nagy pestisjárványt egy közös „családfán” helyezte el az írországi College Cork egyetem professzora, a Mark Achtman által vezetett genetikusokból álló kutatócsoport. A Nature Genetics című folyóiratban publikált tanulmány nem kevesebbet állít, mint hogy a fa Kínában „gyökerezik”, a pestis pedig a selyemúton érte el az öreg kontinenst, míg Kelet-Afrikába valószínűleg Cseng Ho háromszáz hajóból álló expedíciós egysége juttatta a kórokozót 1409-ben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.