Pétain miatt szigorították a francia zsidótörvényt
2010. október 4. 12:50 MTI
Az egykori francia államfő, Pétain marsall saját kezűleg szigorított a francia zsidótörvény antiszemita intézkedésein - derül ki az 1940-ben a francia állam által kihirdetett rendelkezéseknek a közelmúltban előkerült eredeti tervezetéből.
Korábban
A gépelt dokumentumot egy ismeretlen személy adományozta a párizsi Holokauszt Múzeumnak - jelentette be vasárnap Serge Klarsfeld ügyvéd, a franciaországi deportáltak leszármazottai egyesületének elnöke.
Az egyik legismertebb francia nácivadász elmondta: a szövegben ceruzával látható javítások "alapvetően változtatták meg" annak természetét. A már "eleve szélsőségesen antiszemita" szöveget a Vichy-kormány vezetője még inkább azzá tette. Klarsfeld a tervezetet Pétain más kézírásos dokumentumaival hasonlította össze és szerinte "semmi kétség" nem fér ahhoz, hogy a javítások a marsalltól származnak.
A most megtalált dokumentum rávilágít arra, hogy Pétainnek meghatározó szerepe volt a zsidótörvény létrejöttében és bizonyítéka a marsall mély antiszemitizmusának - hangsúlyozta Klarsfeld. A II. világháború után bíróság elé állított Pétain védőinek legfőbb érve az volt, hogy az államfő megvédte a francia zsidókat. "Ez az érvrendszer megdőlt" - tette hozzá a nácivadász.
A diszkriminációs intézkedések a tervezet szerint eredetileg a külföldi zsidókra és az 1860 után állampolgárságot kapott zsidókra illetve leszármazottaikra vonatkozott volna. Pétain azonban ceruzával kihúzta ezt a kitételt, és így az 1940-es törvényt kiterjesztette a Franciaország területén élő összes zsidóra. A zsidók kirekesztését jelentősen növelte a törvény: 1940-től nem dolgozhattak az igazságszolgáltatásban vagy az oktatás területén, és nem foglalhattak el választás alapján betölthető állami funkciót.
Klarsfeld arra is felhívta a figyelmet, hogy a zsidók státuszáról rendelkező 1940-es törvény a francia állam saját kezdeményezése volt, azt a németek nem kérték a Vichy-kormánytól. A nácivadász szerint viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy mindezek ellenére nem volt túl hatékony a deportálás: a névtelen hősöknek köszönhetően a holokausztot átélő országok közül Franciaországban menekült meg a legtöbb zsidó: az akkori 320 ezer háromnegyede.
Az első világháborús hős, Philippe Pétaint 1940. június 17-én választották Franciaország miniszterelnökének. Öt nappal később fegyverszünetet kötött a németekkel, akik addigra az ország egy jelentős részét már megszállták. Ettől kezdve Pétain - köztársasági elnökként - a németekkel kollaborálva a dél-franciaországi Vichy fürdőközpontból irányította az úgynevezett szabad zónát, innen kapta a kabinet a Vichy-kormány nevet. Pétain marsallt 1945-ben hazaárulás vádjával halálra ítélték, majd a büntetést életfogytiglani várfogságra változtatták. A volt államfő 1951. július 23-án halt meg börtönében.
A francia állam felelősségét a zsidók deportálásában Párizs csak 1995-ben ismerte el, Jacques Chirac akkori államfő kezdeményezésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket
- Stabilitást hozott a nyugatnémet államnak Konrad Adenauer
- A kvantumbiológia mellett a női nemért is rajongott Erwin Schrödinger
- Dreyfus, az Ördög sziget foglya
- Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
- Ott támadtak a németek, ahol senki sem tartotta lehetségesnek
- Alois Alzheimer egész életét a segítségnyújtás elve vezérelte
- Kis hiba okozott nagy katasztrófát a müncheni légibalesetben
- Beethoven szimfóniát írt Napóleonnak, de széttépte a koronázás hírére
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap