Megilleti-e az emberi méltósághoz való jog az egyiptomi múmiákat?
2010. szeptember 15. 14:22 New Scientist, MTI
Figyelembe kell-e venni olyan szempontokat, mint az emberi méltósághoz, vagy a jó hírnévhez való jog, ha sok ezer éves egyiptomi múmiákat vizsgálnak a kutatók?
Korábban
A kérdést két svájci tudós, Frank Rühli, a Zürichi Egyetem múmiaprojektjét irányító anatómusprofesszor, valamint Ina Kaufmann, az intézmény bioetikusa a Journal of Medical Ethics című folyóiratban publikált tanulmányában. Mint rámutatnak, a kortárs szövetminták vizsgálatakor a kutatóknak szigorú etikai normák szerint kell eljárniuk, ám ezekről a szabályokról kevés említés esik, ha ókori emberek földi maradványairól van szó. Ez az eljárás aggályos, mivel a múmiák vizsgálatakor személyes adatok kerülhetnek a kutatók birtokába, így a családtörténetre, valamint az érintettek egészségi állapotára derülhet fény.
"Az emberi testet, akár élő emberről, akár elhunytról van szó, egyaránt megilleti a tisztelet" - emelte ki Frank Rühli. Hozzátette: teljesen mindegy, hogy mennyire régiek a vizsgált földi maradványok, a tudósoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a kutatások remélt haszna és az elhunyt személy jogai, vélhető akarata között.
Egy olyan óegyiptomi uralkodó, mint Tutanhamon egészségi állapotával, betegségeivel kapcsolatos információ közzététele sértheti az ifjú fáraó óhaját, hogy az utókor emlékezetében erős és egészséges személyként maradjon fenn. Másrészt az effajta információ nyomán keltett hírverés növelheti az uralkodó ismertségét, aki nyilván azt kívánta, hogy emléke örökké éljen.
Nem mindenki ért egyet Frank Rühli és Ina Kaufmann álláspontjával. Az olasz Franco Rollo, a Camerinói Egyetem kutatója szerint, aki Ötzi, a jégember földi maradványait, az 5300 éves gleccsermúmiát vizsgálta, ilyen régi esetekben minimálisak az etikai megfontolások. Véleményét osztja Helen Donoghue, a University College London tudósa, aki emberi maradványokban fertőző betegségek nyomait kutatta. Mint rámutatott, nincsenek aggályai a múmiavizsgálatokkal kapcsolatban, amennyiben a kutatót tudományos igazság felderítése vezérli.
Soren Holm, a Journal of Medical Ethics főszerkesztője szerint az etikai szempontokat figyelembe kell venni ókori emberek földi maradványai vizsgálatakor is, különösen akkor, ha az érintette személye azonosítható. "Bizonyos szempontból ezek a személyek élőnek minősülnek: még mindig beszélünk róluk, s a kutatások csorbíthatják a jó hírhez való jogukat" - magyarázta.
Mint Soren Holm rámutatott, a kutatóknak végig kell gondolniuk, hogy munkájuk valóban tudományos célokat szolgál-e, vagy pusztán a kíváncsiság vezérli-e őket. "Valóban meg kell-e tudnunk mindent Tutanhamon családtörténetéről?" - kérdezte Soren Holm, aki szerint a humán földi maradványokat akkor is megilleti az emberi méltóság joga, ha nem lehet megállapítani a személyazonosságukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap