A katonák mellett a ramadánt is le kell győzniük a libanoni régészeknek
2010. augusztus 27. 12:24
Sokszor cserélt gazdát a keresztesek által 1103-ban épített tripoli fellegvár, amelynek területén most a régészek és a katonák osztozkodnak.
Korábban
A Libanon második legnagyobb városában található Raymond de Saint Gilles-citadella két helyiségét a viszonylag nyugodtnak mondható biztonsági helyzet felett őrködő hadsereg megfigyelő posztként használja. A katonák azonban nem várt ellenállásba ütköztek a citadellát saját felségterületüknek tartott régészek részéről, akik szerint a hadsereg tagjai nem vigyáznak megfelelő módon a középkori kincsekre. „Azt szeretnénk, ha elmennének innen, de nekik eszükben sincs távozni” – mondta a régészeti ásatások vezetője.
Az elkötelezett kutatók szerint a hadsereg tartózkodása remélhetőleg csak átmeneti jellegű lesz. A libanoni polgárháború idején számos felkelő csoport költözött a citadellába, amelynek kilencszáz éves falai a katapultok és gránátvetők nyomait viseli. Csak tetőzi a bajt, hogy a főképp muzulmán régészekből álló csapat tagjai a ramadán miatt böjtölni kényszerül, ezért mivel napkeltétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak, energiájuk mellett a lelkesedésük is alábbhagyott.
„Ez katasztrófa” – nyilatkozta az amúgy keresztény vallású régészvezető. „A munkások éhesek, szomjasak, egész nap rosszkedvűek és nem akarnak dolgozni. Tudom, hogy milyen nehéz lehet víz nélkül, de mindig azt mondom nekik, ez az ő választásuk” – tette hozzá. A régészek munkáját az augusztusban szokatlanul magasnak számító negyven fokos hőmérséklet is nehezíti, nem beszélve a makacs libanoni hadseregről, amelynek tagjai szótlanul szemlélik a körülöttük zajló munkálatokat, és nem áll szándékukban elhagyni a stratégiai fontosságú őrtornyot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.