Nem tekinti népirtásnak a holodomort Ukrajna vezető történésze
2010. augusztus 11. 16:15 MTI
Nem tekinti népirtásnak a holodomort - az 1932 –1933-as nagy ukrajnai éhínséget - és nagy hibának tartja Roman Suhevics, valamint Sztepan Bandera ukrán nacionalista vezetők Ukrajna hőseivé történt nyilvánítását Valerij Szoldatenko, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének nemrég kinevezett vezetője.
Szoldatenko a Kommerszant-Ukraina című ukrán napilap szerdai számának adott interjújában a többi között elmondta, hogy a holodomor olyan tragédia, amelyet Sztálin és környezete – Molotov, Kaganovics, Koszior és Csubar – idézett elő.
Hozzátette: nem célja a súlyos következményekkel járó kollektivizálási és gabonakészletezési módszerek igazolása, de szerinte figyelembe kell venni, milyen volt akkor az ország geopolitikai helyzete, és milyen folyamatok zajlottak, amelyek törvényszerűen vezettek az újabb világháborúhoz. "Az éhínség nem volt ukrán népirtás. Senki nem hozott olyan döntést a trónján ülve, hogy miként lehetne halálra éheztetni az ukrán nemzetet" – vélte a történész.
Szoldatenko szerint nem kellett volna hőssé nyilvánítani Suhevicset, mert nem lehet Ukrajna hőse olyan ember, aki annak az agresszor államnak a katonai rangjelzését viselte, amely nem csak a Szovjetunió, hanem fél Európa ellen háborúzott. A Wermacht tisztjének Ukrajna legmagasabb hősi címével való kitüntetése szerinte azt sugallja, hogy "mindent megtehetünk, amit csak akarunk".
Teljesen nélkülözte a tudományos megalapozottságot a hőssé nyilvánítás, ezt tudományos és akadémiai körök is ellenezték – tette hozzá, megjegyezve, hogy a döntésnek egyértelműen politikai, nem pedig tudományos céljai voltak. Rámutatott: Suhevics és Bandera hősökké nyilvánítása nem a legkedvezőbb színben tünteti fel az ukrán politikát és magukat a politikusokat.
Szoldatenko 1946-ban született Donyeck megyében, a kijevi egyetemen szerzett történészi diplomát, majd az 1970–80-as években az Ukrán Kommunista Párt (KPU) Központi Bizottsága (KB) Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársaként, később a KPU KB Politikai Kutatások Intézete osztályvezetőjeként tevékenykedett. 1992-től - a nemzeti emlékezet intézetének élére történt kinevezéséig - az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Politikai és Nemzetiségi Kutatóintézetének osztályvezetőjeként dolgozott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.