Sokszor alkalmaztak nőket a középkori építkezéseken
2010. július 29. 09:08
Ha nem is rendszeresen, de nők is jelen voltak a középkori építkezéseken, ahol akár ácsként vagy asztalosként is foglalkoztathatták őket - állítja egy új tanulmány.
A kutatás eredményeit a „Neméhez illő?” A nők szerepe a középkor és a korai Európa építkezési helyein címmel megjelent tanulmány összegzi, amely a Nők és egészségügy a késő középkori Európában kötetben olvasható. A texasi egyetem tanársegédje, Shelley E. Roff nyugat-európai források széles spektrumát tekintette át, úgy mint adólajstromokat, az építkezéseken készült fizetési kimutatásokat, törvényhatósági feljegyzéseket, s mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy már a 13. században számos nő dolgozott a férfiak mellett az építkezéseken.
Ezeket a nőket napszámosként foglalkoztatták, akik vizet hordtak, építőanyagot cipeltek, árkot ástak, s ha kellett, besegítettek a kőműveseknek is. Sevillában a 14. században a nőknek az új városfal építéséhez kellett árkot ásniuk, míg a közeli Toledóban a gyengébbik nem képviselői a katedrális tetőszerkezetén dolgoztak. A francia Toulouse városában dolgozók közül majdnem minden második munkás nő volt, de a szerző angol és német példákat is talált elméletének alátámasztására.
Roff szerint korábban a történészek ugyan találtak utalásokat a nők építkezéseken való foglalkoztatására, de azokat eseti, a gazdasági válságok, háborúk vagy járványok okozta rendkívüli jelenségeknek tartották. A történész asszony most azonban azt állítja, hogy a nők előfordulása ezeken a helyeken egyáltalán nem számított ritka eseménynek. „A városi központok 13. századi expanziója a női napszámosok és iparosok növekvő számát hozta magával, amely csak három évszázaddal később a gazdasági kríziseknek az iparra gyakorolt hatása után csökkent érdemben” – vázolta fel Roff.
A szerző megjegyzi, hogy az általa vizsgált feljegyzésekből kitűnik, a „költséghatékony megoldások” érdekében a női munkásoknak rendre kevesebbet fizettek férfi társaiknál. Ezek a nők általában a szegényebb társadalmi rétegekből jöttek, akik egyedül a férjeik fizetéséből nem tudták volna fenntartani családjukat. Roff olyan iratokat is talált, amely arról tanúskodik, hogy a nők egészen különleges építkezésekben is részt vettek: 1383-ban Londonban Katherine Lightfoot például kétezer festménnyel látta el a király palota fürdőszobáját, az 1296 és 1313 közötti adóösszeírások pedig női csempézőről és vakolóról tesznek említést.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
A 15. században a francia Christine de Pizan The Treasury of the City of Ladies című munkájában arról értekezik, hogy az iparos asszonyoknak az „összes részletet meg kellene tanulniuk a munkások felügyelése érdekében, de akkor is, amikor férjük távol van, vagy nem tud odafigyelni az [építkezésekre]”.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon (Széchenyi és Kossuth reformprogramja, áprilisi törvények, kiegyezés, a polgári állam kiépülése a dualizmus korában)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/778.jpg)
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20