Perpatvar a genetika atyjának eredeti kézirata körül

Az Ágoston-rendhez tartozó Mendel (1822-1884) brnói (Brünn) kolostorában végezte híres keresztezési kísérleteit borsókkal és eközben felfedezte a gének természetes átörökítésének alapvető törvényszerűségeit. Mendel szerzetes munkásságát napjainkban egy napon említik Charles Darwin angol természettudós evolúcióelméletével. Kutatásainak jelentőségét azonban csak jóval halála után, 1911-ben ismerték fel.

1865-ben megjelent, Kísérletek növényhibridekkel című főművét a brnói természettudományos egyesület megőrizte, de egyéb papírjaival és feljegyzéseivel hanyagul bántak. A vita tárgyát képező, főművéről készült kéziratot a kolostor elöljárói a szemétbe dobták, de egy tanító megmentette. A dokumentum a náci megszállás alatt német kézre került, majd 1945 után nyoma veszett.

1988-ban bukkant fel ismét Prágában, ekkor jutott hozzá a Mendel család egyik leszármazottja, egy német Ágoston-rendi szerzetes, a Stuttgartban élő Clemens páter - számolt be róla nemrégiben a The New York Times című újság. A család akkor úgy döntött, hogy az iratot egy stuttgarti bank széfjében helyezik el.

Az Ágoston-rend évek óta küzd azért, hogy a kézirat a rend oltalmába, Bécsbe kerüljön. Állítólag "erőteljes nyomást" gyakorolt emiatt a 77 éves Clemens páterre, bár ezt a vádat a bécsi kolostor perjele, Dominic páter a Die Presse című osztrák napilapnak nyilatkozva visszautasította. A kolostor szerint Clemens páter a rendnek őrizte meg a dokumentumot és "ideje, hogy visszaszolgáltassák".

A német Focus magazin értesülése szerint időközben a hatóságok is bekapcsolódtak a vitába. Az értékes papír elszállítását Stuttgartból Bécsbe "az utolsó pillanatban" állította le május 11-én a baden-württembergi tudományos minisztérium telefonhívása, a család többi tagjának közbelépésére. Az utódok arra kérték a német hatóságokat, hogy nyilvánítsák védett kulturális örökségnek a kéziratot és akadályozzák meg, hogy elhagyja az országot. A döntésig a dokumentum egy német ügyvéd páncélszekrényében marad.

A németországi család és az ausztriai szerzetesrend után Csehország is bejelentette igényét a Mendel-kéziratra, arra hivatkozva, hogy a botanikus Morvaországban kutatott - írta egy cseh jogászra hivatkozva a Focus magazin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe