Medvegyev a Sztálin-kultusz ellen
2010. május 7. 13:12 MTI
Dmitrij Medvegyev orosz államfő szerint a Sztálint ábrázoló plakátoknak és a sztálinizmus jelképeinek nincs helye Oroszországban.
Korábban
Az elnök az Izvesztyija című lapban megjelent interjújában azt mondta: "Semmiképpen nem lehet arról beszélni, hogy a sztálinizmus visszatér hétköznapjainkba, hogy felhasználjuk a jelképrendszerét. Ilyen nincs és nem is lesz. Ez az állami ideológia, és ha úgy tetszik, ez elnöki értékelésem" - mondta. Hozzátette, hogy Sztálin állami értékelése nyilvánvaló: "megbocsáthatatlan, amit a népe ellen tett, függetlenül attól, hogy vezetése alatt az ország sikereket ért el". A szovjet rendszert totalitáriusnak nevezte, s - mint mondta - úgy véli, a háború utáni gazdasági és politikai rendszer nem volt alkalmas a normális fejlődésre.
Az elnök állást foglalt a II. világháborús archívumok titkosságának teljes feloldása mellett. "Elmúlt 65 év, és a népnek meg kell tudnia a teljes igazságot a háborúról. Olyan katonai levéltári rendszert kell kiépíteni, amely minden állampolgár számára lehetővé teszi a hozzáférést a nem titkos iratokhoz, és itt az ideje, hogy ne legyenek már titkos dokumentumok"- jelentette ki.
Medvegyev a II. világháborúban aratott győzelem május 9-i évfordulójának küszöbén közreadott interjúban óva intett a háború nemzetközi dokumentumokban rögzített történelmi tényeinek felülvizsgálatára irányuló kísérletektől. Az elnök szerint nem lehet vita tárgyává tenni például, hogy ki indította a világháborút, mivel ez nem csak teljesen nyilvánvaló, hanem egyebek mellett a (náci háborús bűnösök elleni) nürnbergi per iratai is rögzítik, és számtalan ember emlékezetében is él. "A próbálkozások megengedhetetlenek már csak azért is, mert Európa számos országában zajlik a fasizmus rehabilitálása, és még nálunk is akadnak torzszülöttek, akik náci jelképek alatt gyülekeznek" - mondta az elnök.
Leszögezte: erkölcsi bűn a szovjet katonák és a nácik második világháborús szerepének egy sorba állítása. "Senki nem akarja idealizálni a Szovjetunió háború utáni időszakban betöltött szerepét. A hóhérokat azonban semmiképpen nem szabad áldozatoknak nevezni, vagy egymás mellé állítani a szovjet hadsereg és a fasiszta megszállók szerepét, mert aki ezt teszi, erkölcsi bűntettet követ el. Ha nem lett volna a szovjet hadsereg, ha nem hozott volna hatalmas áldozatokat a szovjet nép, ma más lenne Európa, nem lenne korszerű, virágzó gazdaságú és jól fejlődő - ez teljesen nyilvánvaló -, hanem vélhetően egy nagy koncentrációs tábor lenne, amely egyetlen államot szolgálna ki, és az Európában ma élő emberek többsége nem is jött volna világra" - mondta.
Úgy vélte, a háborús bűnök nem évülnek el, és a bűnösöket felelősségre kell vonni, akárhány évesek is, ez a ma élők erkölcsi felelőssége a jövendő nemzetek előtt. "Ha ma szemet hunyunk e bűntények felett, ezek megismétlődhetnek" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erőket továbbra is fejlesztik és erősítik, mert bármennyire békeszerető is Oroszország, készen kell állnia önmaga megvédelmezésére. Azt mondta, a fegyveres erők legfőbb főparancsnokaként erre továbbra is megkülönböztetett figyelmet fog fordítani, "mert e nélkül nem lehetséges a stabilitás, és Oroszország gyengének bizonyulhat az esetleges veszéllyel szemben".
Kijelentette, hogy az orosz nukleáris potenciál a világban uralkodó erőviszonyok fontos tényezője és a nemzeti érdekek megvédelmezésének jelentős eszköze, ezért fejleszteni kell, de egyidejűleg törekedni kell a partnerekkel való megállapodásra. Úgy vélekedett, nem zárható ki egy akár a II. világháború léptékéhez fogható katonai konfliktus sem, mert a Földön nagyon sok a fegyver, vannak emberek, akik még mindig a háborút tekintik a megfelelő eszköznek problémáik megoldásához, és mert véletlenek is akadnak. Ezért erre fel kell készülni, ugyanakkor a nemzetközi diplomáciában mindent el kell követni ennek elkerülésére - hangsúlyozta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.