Feltárulnak a szent hegy titkai
2010. április 8. 11:17
A régészek ásatásokat kezdtek Japán szent hegye, a Fudzsi oldalában, ahol a helyi vallásos tevékenység eredetét és történetét szeretnék megismerni. A kutatás egyben a hegy világörökséggé nyilvánítását is előkészítheti.
Korábban
A három évesre tervezett feltárást még 2009-ben kezdték el, és a szakértők a kutatások alapján szeretnék megtudni, hogy a Fudzsin mióta folytatnak vallási tevékenységet. A vallási zarándoklattal egybekötött hegymászás a főváros közelében élők körében az Edo-korszakban (1603-1867) lett népszerű, ám a nemrég előkerült leletek alapján sokan már jóval korábban is ellátogattak oda.
Az ásatásokat Fudzsi Kavagucsikomacsiban, a Fudzsi Omuro Sztengen Dzsindzsa szentélyben kezdték el, amelyet a legendák szerint 699-ben emeltek. Mivel a területet a Keicso-korban (1596-1615) átépítették, a korábbi időszakról, és a hely használatáról eddig nagyon keveset tudtak.
A feltárások során a kutatók azt oltár, és a szentély hátsó részében végeztek kutatásokat, ahol az Edo-korszak pénzérméi mellett 40 toraiszent, azaz külföldi érmét találtak, egy jóval korábbi időszakról, amikor ott még nem állhatott épület, vagy bármilyen nagyobb építmény. Az ásatás felszínre hozta az egykori ősi oltár építési törmelékét is, ami a középkorban, vagy még korábban épülhetett. Ennek legkorábbi írásos dokumentuma egy 1475-ös dokumentumban olvasható. A Kacujamaki krónika 1500-as bejegyzése viszont már azt örökítette meg, hogy a szerzetesek vallási képzést kaptak a hegyen, és talán ők vihették magukkal ezeket az érméket - vélik a szakemberek.
Az Edo-korszakban aztán egy Fudzsiko nevű vallási csoport kereste fel többször papjai vezetésével a szentély környékét. Később a csoport egyre népszerűbb lett, főként hogy ők is átvették azt az ideológiát, miszerint a császárnak egyedül kell uralkodnia. Nem meglepő hát, hogy a bakufu kormányzat többször be is tiltotta tevékenységüket.
A projekt támogatói szeretnék elérni, hogy a hegyet 2012-ben világörökséggé nyilvánítsák. Ebbe a folyamatba jól illenek a vizsgálatok: korábban ugyanis azt a tanácsot kapták, hogy a beadandó pályázatban a hegy vallási és művészi aspektusait hangsúlyozzák ki.
A Fudzsi név egyesek szerint harcosokban bővelkedőt jelent, míg mások szerint a tűzistennőről, a tökéletes szépség képviselőjéről nevezték el. A hegyet a hagyomány szerint először egy szerzetes mászta meg 663-ban, ahová később is csak a férfiak mehettek fel: a nők számára szentsége miatt sokáig tiltott terület volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap