Nem szeretne Nobel-békedíjat az izraeli atomkém
2010. február 25. 14:09 MTI
Az izraeli atomtitkok leleplezője nem kér a béke-Nobel-díjból, ezért levélben kérte a norvég Nobel-bizottságot, hogy ne vegye figyelembe jelölését - közölte Geir Lundestad, a bizottság titkára.
Korábban
Mordeháj Vanunu egykori izraeli atomtechnikus azt írta a bizottságnak, hogy nem kér a kitüntetésből, amelyet korábban már megkapott Simon Peresz izraeli államfő. "Simon Pereszt az izraeli atombomba atyjának tekinti, és nem akarja, hogy bármilyen módon is kapcsolatba hozzák vele" - mondta Lundestad.
Vanunu 1987-ben Alternatív Nobel-díjat kapott az izraeli fegyverkezési program leleplezéséért. Egy évvel korábban 18 évi börtönbüntetésre ítélték Izraelben a katonai atomprogrammal kapcsolatos információk kiszivárogtatásáért. 2004-ben szabadult ki a börtönből, de nem hagyhatja el az országot, és nem érintkezhet külföldiekkel. Ez utóbbi előírást azonban számtalanszor megsértette, emiatt több mint hússzor emeltek már vádat ellene.
A marokkói születésű Vanunu 1976 és 1985 között dolgozott a dimonai atomerőműben. A The Sunday Times című brit lap egyik újságírójának 1986-ban mesélt az izraeli atomtitokról. Állításait fényképfelvételekkel is igazolta, hogy a világ tudtára adja, Izrael atomfegyvert állít elő. Izrael se nem tagadja, se nem erősíti meg, hogy atomfegyverekkel rendelkezik. Külföldi szakértők azonban a Vanunu által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a zsidó állam a világ egyik legjelentősebb atomarzenálját tudhatja magáénak.
Vanunu rendszeresen kap jelölést a Nobel-békedíjra. Geir Lundestad nem közölte, hogy idén ki terjesztette elő az 55 éves Vanunu nevét, s arról sem beszélt, hogy a tiltakozó levél változtat-e érdemben győzelmi esélyein. Azt azonban elismerte, hogy Vanunu tavaly is hasonló tartalmú levelet írt a Nobel-bizottságnak.
A Nobel-békedíj történetében eddig egyszer fordult elő, hogy egy győztes visszautasítsa a díjat. Le Duc Tho vietnami politikus a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodásért 1973-ban Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel megosztva kapta a Nobel-békedíjat, amelyet azonban nem fogadott el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap