Űrkutatási eszközök történelmi státuszban

„Az Országos Műszaki Múzeumban, Képes Gábor muzeológussal együttműködve a KFKI RMKI igyekszik védetté nyilvánítani azoknak az űrkutatási eszközöknek a másodpéldányait, amelyeket az intézet mérnökei készítettek” – nyilatkozta Vizi Pál, az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének fejlesztő mérnöke annak kapcsán, hogy az első Holdra lépő űrhajósok által hátrahagyott eszközöket Kalifornia állama védett státuszba vette. „Mi már korábban elindultunk egy hasonló úton” – mondta Vizi Pál, hozzátéve: a KFKI-ban fejlesztett Pille sugárzásmérő egy példányát már korábban átvitték a Műszaki Múzeumba.

A Pille névre keresztelt radioaktív sugárzásmérő kézi berendezéssel először Farkas Bertalan végzett méréseket az űrben 1980-ban, majd Sally Ride amerikai fizikus, űrhajósnő használta a berendezést repülése során. Legutóbb a magyar származású szoftvermérnök Charles Simonyi végzett a Pillével tudományos méréseket a „Pille-Simonyi”méréssorozat keretében a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. „Az RMKI kutatói az évek alatt számos űrtechnológiai eszközt fejlesztettek, és ezeket olyan neves űrkutatási programokban használták fel, mint a Vega, a Phobos és a Rozetta missziók” – hangsúlyozta Vizi Pál. Ezek a berendezések is hamarosan kulturális örökségünk részei lesznek – tette hozzá a mérnök.

Az Apollo-11 program két űrhajósa Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin 1969. július 20-án elsőként léptek a Hold felszínére. A két űrhajós tudományos berendezéseket, szerszámokat, üres dobozokat, használati tárgyakat hagyott hátra maga után, hogy a felszállóegységet minél több haszontalan tehertől megszabadítsák. A Holdon maradt több mint száz kisebb-nagyobb eszközt nyilvánította védetté Kalifornia Állam Történelmi Források Bizottsága. A kezdeményezők azt remélik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete előbb-utóbb a Világörökség részévé emeli a Holdon hagyott, az ember által készített eszközöket.

„A Hold felülete a nemzetközi jogban semleges terület, amolyan senki földje” – mondta Vizi Pál. A szabályozás azonban a Holdon hagyott mesterséges eszközökre már nem vonatkozik. Az RKFI mérnökének véleménye szerint a Holdon maradt szerkezeteket azért érdemes védeni, hogy a jövőben a Holdra induló robot űreszközök, később pedig az emberes küldetések ne veszélyeztessék az első holdutazásnál használt berendezéseket és ne űrszemétként kezeljék az Apollo-11 maradványait.

A tudósok becslése szerint a Földünk körül keringő mintegy 14 ezer űreszköz közel 95%-a ma már űrszemét. Elsődleges forrásuk a régi műholdak és hordozórakéták maradványai.

A teljes cikk az MTA oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai