Sorozatban lopják a nagy francia festők képeit

Franciaország a képtolvajok egyik kedvelt vadászterületének számít. Az ilyen ügyekre szakosodott nyomozók energiájának javát ezekben a napokban az egyik leghíresebb aukciósház, a Drouot falain belül kitört botrány köti le. A nyomozást Stéphane Gauffeny csendőrezredes, a kulturális javak illegális kereskedelme ellen küzdő központi hivatal (OCBC) vezetője irányítja; szerinte is olyan ügyről van szó, amely rendkívül ritka a maga nemében.

Gustave Courbet Tengeri táj viharos ég alatt (Paysage marin sous un ciel d'orage) című, 800 ezer euróra becsült festményét 2004-ben lopták el Párizs környékén, és december elején találták meg újra. Kiderült, hogy a lopást az aukciós házban - főleg az eladási termékek karbantartásával foglalkozó beosztottak között - található cinkostársak tették lehetővé. A nyomozás során előkerült Marc Chagall egyik vízfestménye is.

Gauffeny a Le Parisien című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy az év végi ünnepek során két jelentős lopás is gyarapította a kinyomozandó ügyek számát. December 31-én tűnt el Edgar Degas Les choristes (Kóristalányok) című munkája, amelyet a marseille-i Cantini Múzeumnak adott kölcsön az impresszionista gyűjteményéről híres párizsi Orsay. Három nappal később, január 2-án mintegy 30 mesterművet - köztük Picasso és Henri ("vámos") Rousseau alkotásait - raboltak el Franciaország délkeleti részén egy villából. A zsákmány értéke elérheti az egymillió eurót (267 millió forintot).

2009 júniusában különösen vakmerő lopás történt a párizsi Picasso Múzeumban: egy 1917-1924-ből datált, a művész 33 aláírt ceruzarajzát tartalmazó, 3 millió euró értékre becsült albumot vittek el a bűnözők.

Az Interpol szerint Olaszország mellett Franciaországban fosztogatják leginkább a művészeti és régészeti gyűjteményeket. Gauffeny ezredes közölte, hogy 2008-ban mintegy kétezer ilyen lopás történt - bár az is igaz, hogy az utóbbi évtizedben a bűncselekmények száma összességében csökkent, elsősorban azért, mert szigorodtak a kiszabott büntetések.

Aline Le Visage, az Art Loss Register nevű, a hasonló bűncselekményeket számon tartó magáncég képviselője elmondta, hogy miközben általánosságban véve kevesebb műalkotást lopnak el, az is tapasztalható, hogy a magánszemélyektől és a galériákból több képet zsákmányolnak a tolvajok. Didier Rykner, a La Tribune de l'Art című művészeti folyóirat főszerkesztője megjegyezte, hogy a leginkább rosszul őrzött helyek képezik az alvilág célpontjait, például a nem egyszer igazi kincseket rejtő templomok. Igaz ugyan, hogy minél értékesebb az ellopott alkotás, a tolvajok annál nehezebben tudják értékesíteni.

A rendőrség szerint a fontosabb eltulajdonított műveket általában külföldön, gyakran szomszédos országokban, néha az Egyesült Államokban vagy Japánban adják el, ahol ritkán akadnak rájuk. A kevésbé értékes lopott műalkotások jobbára Franciaországban maradnak, ezeket a bűnözők rendszerint néhány évvel később próbálják értékesíteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­tél
Múlt-kor magazin 2017

• Galamb József
• Fekete-Afrika Nerója
• A kamikaze tárcája
• A fiatalság forrása
• Hét rettegett anyós
• Utazás a mai El Dorado indiánjaihoz
• Koporsóba száműzött spanyol uralkodók
• „Szent” kastély a fülemüle szó alatt
• Hitler elleni merényletek