Elődeitől örökölte a rendszeretést a modern ember
2010. január 6. 09:24
Egy izraeli ásatás szerint a rendszeretés nem a modern ember sajátja: az a korábban gondoltakkal ellentétben nem csak a Homo sapiens-re, hanem már elődeire is jellemző lehetett.
Korábban
Amikor a történelem előtti népek még nem rendelkeztek állandó lakóhellyel, a korai hominidák gyakran éltek barlangokban, vagy a szabad ég alatt. Az általuk lakott térben sokszor lehet különböző „tevékenységi területeket” találni, mint például tűzrakó helyet, pattintott szerszám készítő, alvó- és élelmiszertároló helyet is. A kutatók azonban nemrég arra is bizonyítékokat találtak, hogy mindez nem csak a Homo sapiens-re, hanem már más hominidákra, így kortársaira és elődeire is jellemző lehetett.
A Neander-völgyi területeken végzett kutatások azt támasztják alá, hogy az evolúcióelmélet kapcsolatban áll a lakóhely és a tevékenységi hely felosztásával. A sziklába vésett búvóhelyek vizsgálata, ahol a Neander-völgyiek 50-70 ezer évvel ezelőtt éltek, – mielőtt a modern kori ember Európába és Ázsiába került – kimutatta, hogy a tárgyak térbeli elrendezése megkülönböztethetetlen a Homo sapiensétől, így a két faj azonos örökséget hozhatott magával ősétől.
Ezt igazolták az izraeli Geser Benot Jaakov (GBY) 790 ezer éves lelőhelyén végzett ásatások is. A terület minden bizonnyal a Homo heidelbergensis (a Homo Sapiens és a Neandervölgyi ember elődje) által lakott vidék volt, és annak egyik pontján növényi és állati maradványok, valamint kőeszközök pontos helyét térképezték fel. A kiásott területet, egy 26 négyzetméternyi hosszú sávon tavi üledék fedte az ősi időkben, így a maradványok a pontos helyükön konzerválódtak.
A jeruzsálemi Héber Egyetem régészei, Nira Alperson-Afil és Naama Goren-Inbar által vezetett kutatócsoport felfigyelt arra, hogy hominidák ennek a sávnak a két végét más-más tevékenységekre használták. A kovaköves szerszámok pattintásának helye az északnyugati rész volt, még a délkeleti a tábortűzé. A nővényi és állati maradványoknak is külön helyük volt.
A kutatócsoport a Science magazin decemberi számában számolt be a kutatás eredményeiről (Spatial Organization of Hominin Activities at Gesher Benot Ya’aqov, Israel). Clive Gamble a Londoni Egyetem régésze szerint a kutatás alátámasztja, hogy a Homo heidelbergensis „nagyon rendszerető faj lehetett”. A félmillió éves angliai Baxgrove-nál végzett feltárás során is ki lehetett mutatni, hogy valamilyen szabály szerint élek az ősemberek. Mindent adott helyen csináltak, és a szerszámoknak is adott helyük volt. A cselekedetükben nem volt semmi véletlenszerű, és ezt a GBY-nél végzett ásatás is alátámasztja.”
Lyn Wadley, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem régésze óva intően jegyezte meg: „A GBY egy figyelemre méltó terület, ahol a helyhasználat sokkal összetettebb jelentőséggel bír, mint gondolnánk.” Szerinte csak akkor lehetne a kifinomultság jele, ha a GBY hominidák szimbolikus jelentést tulajdonítottak volna a lakóhelyük felosztására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap