A karácsonyi hagyományok elzászi története
2009. december 23. 12:58 MTI
A karácsonyfadíszítés több évszázados történetéből látható kiállítás Sélestat városkában, Franciaország észak-keleti régiójában, Elzászban.
Korábban
A sélestat-i városi könyvtárban található az első írásos emlék 1521-ből, amely fenyőfa árusítását és karácsonyi díszítését örökíti meg, ezért úgy tartják, hogy Elzász tartomány a karácsonyfa szülőföldje. Elzászban a templomok szentélyében december 24-én állítottak fenyőfát, amely a Paradicsom fáját jelképezte almákkal feldíszítve, utalva ezzel az első emberpár, Ádám és Éva történetére és a kísértés eszközéül szolgáló gyümölcsre.
Feltehetőleg a 16. század elejétől a hívek otthon is elkezdtek fenyőt állítani, eleinte a fákat a mennyezetről lógatták le, és kis piros almákkal díszítették. A századvégtől rózsát és egyéb, színes papírból hajtogatott virágot aggattak a fenyőre. A 18. század végén, a 19. század elején fenyődíszként megjelent az arany- és ezüstdió, mellé a bredele, vagyis a habcsók, a marcipán és az ánizsos sütemény.
A 19. század második felében terjedt el a csillogó, kivágott, dombornyomású képek használata, ezeket cukor- és csokoládédíszekre ragasztották. Üveggömböket először a lotaringiai Götzenbruck üvegfúvó mestere készített. A századvégen megjelentek a máig is használt, arany- és ezüstpapírba öltöztetett viaszangyalkák, föltűntek az aranyalmák. A karácsonyi üveggömböket ma már a szintén lotaringiai Meisenthal városában készítik az egykori hagyományok alapján az Üvegfúvó Művészet Nemzetközi Központjában. Ezeket a kézműves termékeket is láthatja az érdeklődő a helyi kiállításon.
A karácsonyi ünnepkörhöz tartozik a jászol, Jézus születéstörténetének szimbóluma. A francia forradalom idején terjedt el, hogy a családok jászolágyat állítottak otthonukban, ezt a szép provence-i hagyományt később átvette egész Franciaország. A provence-i jászol figurái, a házak, a kutak, az állatok, a fenyő- és olajfák és egy istálló jászollal, benne a kisded Jézus, körülötte Mária, József és az állatok a helyi közösség lenyomatai. Az agyagfigurák apáról fiúra szállnak, egyedi öntőformában készülnek. Az első agyagfigura Marseille-ből származik, és Lagnel nevéhez kötődik a legrégibb öntőforma, amely ma is látható Marseille óvárosának múzeumában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap