Erdőirtás gyorsította fel a Nazca-kultúra eltűnését
2009. november 2. 20:12 MTI, The Guardian
A Nazca-vonalakat a perui sivatagban "felfestő" titokzatos nép kihívta maga ellen a sorsot, amikor másfél évezrede kivágta az erdőségeket - derül ki a tanulmányból, amely a Latin American Antiquity című szakfolyóirat hétfői számában látott napvilágot.
Korábban
A rejtélyes ábrák, a levegőből jól látható geoglifák a Limától 400 kilométerre délre található Nazca-sivatagban láthatók. Az állat- és emberábrázolások, növények, geometrikus minták i.e. 400 és i.sz. 650 között készültek, vélhetően rituális célokból.
Az Oxfordi Egyetem tudósai vezette kutatás szerint mintegy másfél évezreddel ezelőtt a Nazca-kultúra népe már képtelen volt megtermelni az élelmiszert, mivel a fák kivágása miatt megváltozott, túl szárazzá vált a völgyek klímája, ahol éltek. Korábban a Nazca-kultúra eltűnéséért némely régész az El Nino meteorológiai jelenséget kárhoztatta, amely özönvízszerű esőket és katasztrofális áradásokat hozott.
A térséget a Prosopis-nemzetséghez tartozó fa uralta, amelynek egyedei több száz évig is elélnek, s erős gyökérzetük akár 50 méter mélységbe lenyúlik víz után kutatva. E fafajta, megkötve a nitrogént, biztosította a föld termékenységét, megóvta a völgyet a szelektől, s gyökérzetével meggátolta, hogy az áradások lemossák a talaj felső rétegét. A helyi népesség azonban oly sok fát kivágott, hogy a földművelés számára új meg új területeket tisztítson meg, hogy felborította a kényes ökológiai egyensúlyt. "Az ókori dél-amerikai civilizáció, amely másfél évezreddel ezelőtt tűnt el, tevékenységével károsította a helyi törékeny ökörendszert" - hangsúlyozza az Oxfordi Egyetem közleménye.
A tanulmány rávilágít a jelenkori száraz, sivatagos területek fokozott védelmének szükségességére. "A történelem előtti kor hibái fontos tanulsággal szolgálnak számunkra abban, hogy hogyan bánjunk a jelenben a törékeny ökorendszerekkel" - hangsúlyozta Oliver Whaley, a tanulmány társszerzője annak kapcsán, hogy hétfőtől péntekig Barcelonában tanácskoznak 175 ország képviselői, akik a decemberi koppenhágai "klímacsúcsot" készítik elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból
- „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát
- Százezerember védte élő pajzsként a vilniusi parlamentet a litván függetlenség kivívásakor
- A Cseka, az első szovjet titkos rendőrség, Lenin terror csapata volt
- Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően
- A szovjet atomprogram sikere késztette az amerikaiakat a hidrogénbomba kifejlesztésére
- A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége
- A finnek meglepetésszerű győzelmet arattak a szovjetek felett a kolbászháborúban
- Csodával határos módon vészelte át a doni katasztrófát Tuba László
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 19:05
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 18:05
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05