Egyiptomban háziasíthatták a kutyákat

A Cornell Egyetem kutatói Adam Boykóval az élen Egyiptomban, Ugandában és Namíbiában végezték a kutyák DNS-vizsgálatát. Összesen hét afrikai régióból származó 318 kóbor kutyánál 3 genetikai markert elemeztek, majd ugyanezt a DNS-vizsgálatot elvégezték fajtatiszta, feltehetően afrikai eredetű kutyákon, ahogy Puerto Ricó-i kóbor ebeken és egyesült államokbeli keverék kutyákon is.

Mint kiderült, az afrikai kutyák esetében a genetikai változatosság épp oly széles volt, mint a korábbi vizsgálatok homlokterébe került kelet-ázsiai kóbor ebeké. "A fajok genetikai változatossága származási helyükön a legnagyobb" - magyarázta Adam Boyko. Mint kifejtette, ez abból ered, hogy a faj hosszabb ideig élt az adott helyen, így több ideje volt arra, hogy "sokszínűségre" tegyen szert. Amikor egy faj viszont terjeszkedni kezd, az egyedek egy viszonylag kis csoportja indul útnak, amely az ősök génkészletének csupán egy részét hordozza. A kutatók feltételezése szerint az első domesztikált kutyáknak afrikai farkasok az őseik. Ezért a háziasítás egyik lehetséges helyszíne Egyiptom lehet, mivel a farkasok őshonosak azokon a vidékeken.

Az új kutatás szerint, amelynek eredményeit az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Scieces) legújabb számában publikáltak, az afrikainak hitt fajtatiszta kutyák viszont nem a fekete kontinens őshonos szülöttei. Így például a fáraókutya vagy az afrikai oroszlánkutya ősei között nemigen akad "tősgyökeres" afrikai eb. "Ugyanakkor a basenji egyértelműen szubszaharai eredetű, az afgán agár és a saluki pedig Észak-Afrikából, vagy a Közel-Keletről származik" - mutatott rá Adam Boyko.

A jelek szerint, ha egy térséget európaiak gyarmatosították, vagy letelepedtek valahol, a területen található kutyák genetikailag kevésbé voltak őshonosak. Namíbia középső részén megvizsgált kutyák "genetikailag majdnem azonosak voltak azokkal az ebekkel, amelyeket Puerto Rico utcáin vagy az Egyesült Államokban az állatmenhelyeken találunk. Ez arra utal, hogy a modernkori fajok keveredéséből erednek" - magyarázta Adam Boyko. A kutató szerint eredményeik némiképp megkérdőjelezik, hogy a kutyákat valóban Kelet-Ázsiában domesztikálták.

Robert Wayne, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem UCLA ökológiai és evolúciós biológiai intézetének a professzora nem tartja kizártnak az új elméletet. "Egyértelmű, hogy a kutyák nem származhatnak Fekete-Afrikából, mivel a farkasok nem tartoznak a térség őshonos állatai közé" - összegezte Robert Wayne, aki szerint nagyobb a valószínűsége, hogy Kelet-Ázsiában háziasították a kutyákat, ám az is lehetséges, hogy Egyiptom volt a domesztikálás színhelye.

Robert Wayne és Adam Boyko reményei szerint további genetikai vizsgálatok révén tisztázni lehet majd, hogy pontosan hol is domesztikálták a kutyákat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát