Felkeléssel vívták volna ki a lengyel függetlenséget
2009. július 31. 11:23
Mintegy negyedmillió civilt öltek meg a felkelés során, amelyet hatvanöt évvel ezelőtt, 1944. augusztus 1-jén, többségükben rosszul felfegyverzett fiatalok robbantottak ki abban a reményben, hogy sikerül felszabadítaniuk Varsót a náciktól.
Korábban
A varsói felkelés, vagy ahogy a felkelők nevezték "a Varsóért vívott csata" a második világháború egyik legkevésbé ismert epizódja. Érdemtelenül, hiszen a lengyel ellenállók elkeseredett harca a német megszállókkal, a szovjet "felszabadító" csapatoktól alig pár száz méterre, ám azoknak a legapróbb segítsége nélkül a háború egyik leghősiesebb, s egyben legtragikusabb története.
A 25 ezer fős Honi Hadsereg (Armija Krajowa) más varsói felkelőkkel 63 napig folytatott hősies küzdelmet a legmodernebb haditechnikai eszközökkel felszerelt ellenséggel. A megfelelő fegyverzet és lőszer hiánya korlátozta harci lehetőségeiket, bár jelentős számú önkéntes jelentkezett és a felszabadított városrészek lakosai spontán módon nyújtottak segítséget.
A szélsőséges körülmények ellenére a katonai parancsnokság és az önkéntes hadsereg mellett, amelynek tagjai fiatalok és öregek voltak, létrejöttek a földalatti civil hatóságok, működött a posta, szabad sajtótermékek jelentek meg (több mint 150 lap), sugározta műsorait a felkelők rádióállomása, a „Błyskawica” („Villám”), valamint a Lengyel Rádió. Megszervezték a gyermekgondozást, illetve azon személyek ellátását, akik a németek által elfoglalt városrészekből és a tűzvészek elől menekültek el.
Eközben a németek háborítatlanul bombázták a várost, romhalmazzá változtatva a lakóházakat. A romok alatt több ezren lelték halálukat. A felkelőktől elfoglalt városrészekben pedig Hitler parancsára megkezdték a civil lakosság megsemmisítését, amely minden korábbinál nagyobb brutalitásba csapott át.
Segítségre remény sem volt: mivel a felkelés egyik legfőbb stratégiai célja az volt, hogy a polgári ellenállás még a szovjet bevonulás előtt saját ellenőrzése alatt álló rezsimet hozzon létre, s ezzel elébe vágjon a kommunista hatalomátvételnek, Sztálin szándékosan állította meg az akkor már a Visztula jobb partján harcoló Vörös Hadsereg offenzíváját, lehetőséget nyújtva ezzel a németeknek a város pacifikálására, és leendő ellenzékének szétzúzására. A szövetségesek légisegélye, a lengyel, brit és dél-afrikai pilóták áldozata dacára, nem tudott változtatni a tragikus helyzeten, az amerikai repülőgépek pedig csak szeptember 18-án érték el Varsót, mivel ezt megelőzően Sztálin nem engedélyezte a berepüléseket.
Október 2-án a Honi Hadsereg vezetése – többnapos tárgyalás után – aláírta a kapitulációról szóló iratot. A harcok során 18 ezer felkelő halt meg, a civil lakosság vesztesége legalább 150-200 ezerre tehető. Német oldalon 17 ezren haltak meg és tűntek el. A kapitulációs megállapodásoknak megfelelően az életben maradt felkelők fogolytáborokba kerültek. A civil lakosokat kiűzték a városból, hontalanságra ítélve őket.
A kommunista korszak bő négy évtizede alatt hivatalosan nem volt szabad megemlékezni a varsói fölkelésről. Az első ünnepségre 1989-ben került sor, két hónappal a kommunisták választási veresége és az első többpárti kormány megalakulása után.
"Olyan történet ez, amelyet sohasem mondtak el tisztességesen, annak ellenére sem, hogy feltár néhány alapvető igazságot a második világháborúról és megkérdőjelez sok elfogadott igazsággá emelt feltevést" - véli a témáról írt könyvében Norman Davies brit történész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap