Mégsem hamisítvány Amerika első térképe
2009. július 20. 13:30
A 15. században készített Vinland-térkép, amely Kolumbusz útja előtt fél évszázaddal készült, és amin Amerika partjai is láthatóak, minden kétséget kizáróan eredeti lehet - állítják a dán kutatók.
Korábban
Hét évvel ezelőtt számoltunk be róla, hogy végképp kettészakadt a tudóstársadalom a híres-hírhedt viking-térkép kapcsán. Az akkori vizsgálatok arra utaltak, hogy a partvonalak meghúzásához használt tinta a huszadik századból való. Az ellentábor ezzel szemben a pergamen korával érvel, amely minden kétséget kizáróan valóban a 15. század közepén készült. A "hamisítás-pártiak" szerint azonban a pergamen kora lényegtelen, ha a rajzolat a múlt században készült. A "hívők" viszont tagadják a tinta-analízis hitelességét.
A híres "Viking-térképen" jól kivehetőek Európa, Észak-Afrika, Grönland és Amerika északi partjai. A térkép felirata is arra utal, hogy a vikingek jártak Észak-Amerikában: "Vinland szigete. Felfedezte Bjarni és Lief." Ha a térkép valóban eredeti, akkor amellett, hogy a legrégebbi Amerika-térkép, Leif Ericsson útjának hiteles dokumentuma is. Leif Ericsson a feltevések szerint a tízedik században bejárta a mai Labrador és Újfundland partvidékét.
A térkép 1957-ben bukkant fel először, amikor a Yale Egyetem - hatalmas szenzáció közepette - 1 millió dollárért vásárolta meg. A hatás nem maradt el, hiszen akkor még forradalmian új elképzelésnek számított, hogy a vikingek már Kolumbusz előtt jártak Amerika földjén. Az elképzelést azóta régészeti felfedezések is megerősítették.
A legfőbb érv a térkép hitelessége ellen a felületéről származó kristályok analízise adta 1974-ben. A kristályok egy titán-vegyületet (titán-dioxidot vagy anatázt) tartalmaztak; az anatáz jellegzetes alkotóeleme egy fehér festékanyagnak, amelyet azonban csak 1923-ban fedeztek fel. A "hívőknek" az 1985-ös év kecsegtetett újabb reményekkel: röntgennel kimutatták, hogy a pergamen - akárcsak más középkori dokumentumok - csupán nyomokban tartalmaz titánt, s elképzelhető, hogy a titán csak később került a pergamenre - az évszázadok alatti használattal, piszokkal, fogdosással.
Mindeközben Garman Harbottle, a karbon-datálás szakembere, (Brookhaven Nemzeti Laboratórium) a térkép keletkezési idejét 1423 és 1445 közé tette. Ráadásul ez a dátum megegyezik a történészek által korábban megállapított időszakkal. "Ez természetesen még nem bizonyítja maradéktalanul a térkép eredetiségét, de mindenesetre magasra tettük a mércét azoknak, akik az ellenkezőjét akarják bizonyítani."
Rene Larsen, a Dán Királyi Szépművészeti Akadémia restaurátora szerint az elmúlt öt évben az összes lehetséges módszerrel megvizsgálták a térképet, amelyek annak eredetiségét bizonyították. A szakemberek a már említett tinta anyagvizsgálata mellett a pergamen korát, de még az írásstílus lehetséges idejét is meghatározták. Szerintük a titán-vegyülettel kapcsolatos vádak közül egy sem volt igaz, hiszen a középkorban több térképet is készítettek ezek alkalmazásával.
A Vinland-térképről így minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy bár azt nem a vikingek készítették, az európaiak már Kolumbusz utazása előtt legalább egy fél évszázaddal biztosak voltak az új kontinens létezésében és helyében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján 15:05
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd 12:20
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit 10:21
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap