Restaurálták Michelangelo két utolsó freskóját
2009. július 1. 15:22 MTI
Évekig tartó munkával, több mint 3,25 millió euró (közel 900 millió Ft.) költséggel restaurálták a vatikáni Capella Paolina, azaz a Pál kápolna két Michelangelo-freskóját.
Korábban
A mindenkori egyházfő lakhelyéül szolgáló Apostoli Palotában lévő, és így a nagyközönség által külön engedély nélkül nem látogatható kápolnát III. Pál pápa megrendelésére ékesítette a két falfestménnyel 1542 és 1550 között a reneszánsz mester. Az egyik Saul megtérését jelenítette meg a damaszkuszi úton, a másik Szent Péter vértanúságát.
Mint arról Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeumok igazgatója beszámolt, a két mű restaurálását hét éve határozták el és 2004-ben alapos előkészítés után kezdték meg a tényleges munkát, amelyet Arnold Nesselrath művészettörténész felügyelt és a Vatikáni Múzeumok restaurátorai végeztek vezetőjük, Maurizio De Luca irányításával. XVI. Benedek pápa személyesen fogja bemutatni július 4-én az eredeti ragyogó színekben pompázó két alkotást, bár a legújabb restaurálás alkalmával sem állították vissza minden részletükben a festményeket, amelyeken az évszázadok során sokat változtattak a későbbi beavatkozások.
A két freskó a reneszánsz mester két utolsó festménye volt, és a maga korában sokan bírálták e két alkotását, úgy vélték, Szent Pál túl idősnek tűnik a képen, zavarónak tartották Szent Péter meztelenségét és azt, hogy nem látszottak a megfeszítéséhez használt szögek.
A mester most azonosított önarcképe (kék turbánban) a freskón
A restaurálásnál Maurizio De Luca a képre később ráfestett szögek "eltávolítása" mellett kardoskodott, de végül meghagyták őket, mivel mégis a keresztre feszítéssel összefüggő motívumra utalnak - mondták el a szerdai sajtóértekezleten a szakértők. Eltekintettek attól is, hogy a Szent Péter ágyékát takaró, az eredeti Michelangelo-képen nem szereplő palástot eltüntessék, mivel, mint Paolucci kifejtette, "ami megtörtént, azt nem lehet meg nem történtté tenni." Viszont korrigáltak egy 1934-es restaurálást, amely a kép antik hátterét módosította. Ma ismét látható a damaszkuszi kupolák, tornyok és falak Michelangelo által megálmodott csodálatos együttese, amelyet az 1930-as években egyfajta betlehemes építménnyé változtattak.
A Capella Paolina falain két másik reneszánsz festő, Zuccari és Sabatini további nyolc freskója is látható, így a restaurálásnak nem volt célja, hogy erőszakoltan Michelangelót állítsa a középpontba, de a két oldalfalon látható Michalangelo-művek így is magukra vonják a tekintetet - fejtette ki a Vatikáni Múzeumok igazgatója.
Antoni Paolucci, aki korábban az olasz kulturális javak minisztere is volt, a sajtóértekezleten szembeállította az itáliai múzeumok szakembereinek nehéz helyzetét a Vatikáni Múzeumokéval. Az olasz restaurálási intézmények súlyos válságot élnek át, mert elöregednek a szakemberek, egyre szűkebb anyagi erőforrásokkal rendelkeznek és állandó politikai-intézményi bizonytalanság veszi körül őket. "Szerencsére a Vatikán alig 44 hektáros államában a restaurálás művészete virágzik, erről tanúskodik a Capella Paolinában elért kitűnő eredmény" - mondta az igazgató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd 12:20
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit 10:21
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap