Művészeti alkotások a berlini fal maradványaiból
2009. május 8. 07:52 MTI
Harminc nemzetközi hírű képzőművésznek a leomlott berlini fal maradványaira készült műalkotásaiból nyílt Párizsban szabadtéri kiállítás, a falbontás huszadik évfordulója alkalmából.
Korábban
A berlini fal darabjait már 1990 óta használták alapanyagként művészek mindenfele a világban. Eduardo Chillida, Arman, Ilja Kabakov, Erik Bulatov, Mimmo Paladino, Robert Longo, Daniel Buren, Richard Long és Sol Lewitt alkotásait Sylvestre Verger francia műgyűjtő fokozatosan vásárolta fel.
A gyűjtemény első darabjait 1992-ben egy alapítványtól vette meg, majd 1998-ban, miután Németország a Berlin két felét elválasztó biztonsági fal megmaradt részeit teljesen lebontotta, a műgyűjtő megvásárolta annak egy részét "alapanyagnak", és az általa nagyra becsült képzőművészeket arra kérte, hogy abból egy 1x1,2 méter nagyságú, 200 kilogrammos felületen szabadon alkossanak.
A világon egyedülálló, jelenleg 45 darabot magába foglaló gyűjteményből a francia kulturális minisztérium kezdeményezésére a Palais Royal impozáns szökőkútudvarán harmincat láthat most a nagyközönség. A minden értelemben sokszínű és változatos alkotások különböző képzőművészeti technikák - festészet, kollázs, szobrászat, vésés - eszközeivel idézik fel a berlini fal történetét, annak megépítésétől a leomlás eufóriáján át Európa egyesüléséig.
Solange Auzias de Turenne, a kiállítás kurátora szerint a művészeket négy alapvető téma foglalkoztatta: a fallal körülvett rendszer elítélése, a fal megépítésének, illetve leomlásának körülményei, de van, aki csak alapanyagnak használta a faldarabot és a létrejött alkotás nem is hozható összefüggésbe a valaha létezett berlini fallal. A francia Thierry Noir Ne csókold meg a falat, ez egy krokodil című színes képének különlegessége, hogy annak a festménynek a reprodukciója, amit a 51 éves művész valamikor magára a berlini falra festett. A skót David Match-nak a diktatúrát megtestesítő Építő szörnye egy falrabot cipel a hátán.
A június 1-ig látogatható tárlatot Christine Albanel francia kulturális miniszter nyitotta meg, miközben Guo Li, a Kínai Filharmonikusok csellistája azokból a Bach-szvitekből játszott a közönségnek, amelyeket a leomló berlini fal tövében nyüzsgő embereknek 1989 novemberében Msztyiszlav Rosztropovics szólaltatott meg. A gyűjteményt július 11. és augusztus 10. között a berlini Deutsches Historisches Museumban, majd november 5. és december 6. között a moszkvai Vinzavod kortárs művészeti galériában állítják ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Alapjaiban változtatta meg Nagy-Britanniát Viktória királynő uralkodása 17:05
- Magyar propagandisták Bolíviában 16:05
- Online hozzáférhetők Petőfi Sándor fiának versei és levelei 15:22
- Különös játékokkal múlatták az időt az azték őslakosok 14:20
- Hogyan fonódtak össze a művészet és a mindennapok a Napóleon utáni Európában? Biedermeier! 13:11
- Nem aratott osztatlan sikert az első magyar keresztrejtvény 09:50
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje 09:05
- Nem hozott tartós békét a visegrádi egyezség tegnap
