Ördögszántás a szentesi múzeumban
2009. április 24. 10:14
A római limes magyarországi szakasza, és a Csörsz árok történetét ismerhetik meg az érdeklődők a szentesi Koszta József Múzeum április 28-án, kedden nyíló tárlatán.
Korábban
A „limes” szó eredetileg ösvényt jelentett. Nevét onnan kapta az erődrendszer, hogy kezdetben csak hadiútként funkcionált. Később sáncokkal, cölöpkerítésekkel, őrtornyokkal erősítették meg. A Római Birodalom természetes és mesterséges akadályokból álló védővonala Magyarország területét is érintette. E szakaszt azonban mindmáig nem tárták fel a régészek a maga teljességében. A magyar limes az Alföldön letelepedett szarmatákkal volt határos és a nomád népek betörései ellen jelentett védelmet. Keletkezésének pontos körülményeiről a mai napig vita van a tudósok között.
A védvonal Alföldön kiépített részei az északról és keletről érkező germán támadások ellen bizonyultak hatásosnak. Ez a körülbelül 1260 km-es védelmi rendszer a Csörsz árka megnevezést kapta. Jelentése: az Ördög árka, Ördögszántás. Egy magyar népmonda a longobárdokhoz és Rád királyhoz köti építését, nevét az árokrendszer Csörsz avar királyról kapta, akit az elbeszélések szerint a csatorna mellett sújtott halálra a villám.
Egy másik monda úgy tartja, hogy Csörsz király árkot építtetett, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel ment volna hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jött volna a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tartott. A legendás történet szerint egy árokásó fia, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, bosszúból megölte az árkot építtető zsarnok urat. A nem túl vidám „sztori” megihlette Tompa Mihályt is, aki erről a témáról írta Csörsz árka c. versét.
A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének közreműködésével valamint a szentesi Koszta József Múzeum római kori anyagával kiegészült leletek egy része a korabeli kereskedelem révén került az egykori Pannónia területére európai műhelyekből. A kiállított tárgyak között láthatnak az érdeklődők háztartásban használt eszközöket, „divatholmikat”, és mázas kerámiaedényeket is. A körülbelül fél évszázadot felölelő kamara-kiállítás kiválóan illeszkedik az általános iskolákban tanult római történelemhez, így akár egy interaktív tanórához is kiváló program lehet.
További részletek a múzeum oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap