Fasiszta bevonulással ért véget a spanyol polgárháború
2009. március 27. 10:44 MTI
1939. március 28-án vonultak be Francisco y Bahamonde Franco tábornok fasiszta csapatai Madridba, ezzel véget ért a 32 hónapon át tartó polgárháború.
Korábban
Spanyolországban Primo de Rivera tábornok XIII. Alfonz király támogatásával már 1923-ban megkísérelte egy fasiszta diktatúra bevezetését, de 1930-ban lemondásra kényszerült. Egy évvel később megdöntötték a királyságot, a köztársaság középbal kormánya demokratikus alkotmányt fogadott el, földreformot hajtott végre és elválasztotta az államot és az egyházat. 1933-ban, a gazdasági válság csúcspontján a jobboldal került hatalomra, amely visszavonta elődei demokratikus intézkedéseit és leverte a munkások megmozdulásait. 1936-ban az újabb választásokon a baloldali egységfront elsöprő győzelmet aratott, de a jobboldal ebbe nem nyugodott bele, az országot elöntötte az erőszak.
1936. július 17-18-án katonai felkelés kezdődött a köztársasági kormány ellen. A szélsőjobboldali falangisták több városban megszállták a stratégiailag fontos pontokat, a marokkói lázadó csapatok partra szálltak Dél-Spanyolországban. A lázadók az ország egyharmadát tudták elfoglalni, a többi területen a kormány meg tudta szilárdítani hatalmát. 1936 őszén a baloldali erőket tömörítő kormány élére Largo Caballo került, míg a nacionalista erők 1936. október 1-jén Francót kiáltották ki főparancsnoknak (generalisszimusz) és államfőnek, a tábornok később felvette a caudillo (vezér) címet is.
A nagyhatalmak szóban a be nem avatkozás mellett álltak ki, de a gyakorlatban mindkét fél kapott külföldi támogatást. Németország és Olaszország hadianyag-szállításokkal és önkéntesnek álcázott katonákkal segítette a lázadókat, a spanyolországi hadműveleteket tapasztalatszerzésre használó német Wehrmacht repülőgépei bombázták le a baszk Guernicát. Moszkva fegyverrel, hitellel és tanácsadókkal segítette köztársaságiakat, a Komintern által toborzott nemzetközi brigádokban több tízezren (köztük magyarok is) harcoltak.
A nacionalisták 1936 novemberében Madrid határáig jutottak, de itt megállították őket. 1937 első felében a baloldalon belül összecsapások robbantak ki a kommunisták, anarchisták és trockisták között. A lázadók 1938 áprilisában kijutottak a Földközi-tengerhez, kettészakítva a köztársasági Spanyolországot, majd 1939 januárjában elfoglalták Barcelonát. 1939 tavaszán a madridi helyőrség fellázadt, átvette a hatalmat a kommunistáktól. A főváros március 28-án kapitulált, a caudillo április 1-jén befejezettnek nyilvánította a polgárháborút. Spanyolország azonnal barátsági szerződést kötött a hitleri Németországgal és kilépett a Népszövetségből.
A háború hat évnyi nemzeti jövedelmet emésztett fel, az áldozatok számát 600-800 ezerre, az emigránsokét 300-400 ezerre teszik, a következő években legalább 100 ezer embert végeztek ki. A sebek nagyon lassan hegednek be. A gazdaság csak a hatvanas évekre heverte ki a veszteségeket, a társadalaom teljesen még ma sem. A polgárháború és a Franco-diktatúra megítélése korántsem egységes, az áldozatok rehabilitálásának ügye még mindig viharokat kavar.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században](/ih0Ax/label/.cut-640x400/771.jpg)
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 20:20
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20