Kősírokba fektették a párthusokat
2009. február 9. 10:05 MTI
A párthusok temetkezési szokásairól árulkodik egy Iránban, a Perzsa-öböl környékén talált kétezer éves nekropolisz, ahol most tíz érintetlen sírra bukkantak a régészek. A 41 hektáros temető a maga nemében a legnagyobbnak számít az ország déli részén.
A Hormuzi-szorostól 3 kilométernyire lévő temetőben az Arszakida-dinasztia korában, i.e. 248 és 224 között helyezték végső nyugalomra a holtakat. A térség egykorI lakossága halottait nem a földbe temette, hanem a felszínen apró kövekből "megágyazott" az eltávozottnak. Ezekre a kövekre fektették a tetemet, majd 50 centiméteres kőkerítéssel vették körül, s az építmény tetejére helyezték a sírkövet. A szertartás végén a sírkövön egy agyagedényt törtek szét, ez jelképezte, hogy az elhunyt földi útja végállomásához ért.
Az egyik sírban egy magzati pózban elhelyezett kisgyerek földi maradványaira is rábukkantak. Némely sírban semmilyen tárgyat sem találtak a régészek, más halottakat viszont gazdagon megajándékoztak hozzátartozói. Az archeológusok a sírmellékletek tanulmányozásától remélnek többet megtudni a térségbeli lakosság társadalmi rétegződéséről. Ezzel párhuzamosan a nekropolisz mellett egy párthus város feltárását is megkezdték. A valamikori település területe a szakemberek szerint elérte a 100 hektárt.
A párthus ókori iráni nép volt, nevet a Szeleukida Birodalom Parthia (Parthava) nevű tartománya után nyerte. Az Arszakida-dinasztia vezetésével a párthusok az i.e. 3. század közepétől a Szeleukida Birodalom területeinek rovására építették ki a többek között Iránt és Mezopotámiát magában foglaló birodalmukat, Hatalma csúcspontján, az i.e. 1. században a Párthus Birodalom az Eufrátesztől Afganisztánon keresztül az Indusig, illetve az Oxosz folyótól az Indiai-óceánig terjedt. Fővárosa a babilóniai Ktésziphón lett, a legfontosabb párthiai városok Ekbatana, Szeleukeia, Ktésziphón és Hekatompülosz. A véget Ardasir (Artaxerxész), a Szasszanida Birodalom megalapítója hozta el, aki i.sz. 226-ban elfoglalta a Párthus Birodalmat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.