Gyomorbaktérium segít a népvándorlási útvonalak felmérésében
2009. január 26. 09:02 MTI, Science Daily
Polinézia jelenlegi lakosainak ősei Tajvanról érkeztek ötezer évvel ezelőtt - derítették ki amerikai kutatók, akik az ősi migrációs útvonalakat gyomorbaktérium segítségével igyekeztek végigkövetni.
A berlini Max Planck Intézet munkatársai a Helicobacter pylori elnevezésű kórokozót vizsgálták a mai bennszülött népességnél. A baktérium, amely gyomorfekélyt és gyomorrákot okoz, kizárólag az emberi gyomorban tenyészik, így mindenhová "követi" gazdáját, bárhová veti is a sors. A baktérium egyébként gyorsabban mutálódik, mint az emberi DNS.
A Csendes-óceáni szigetvilág jelenkori népességének gyomrában tenyésző H. pylori összehasonlítása segített kideríteni, hogy mikor és honnan érkezhettek egykoron a bevándorlók. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Délkelet-Ázsiából két nagy hullámban történt a "kirajzás". A korábbi kutatások már valószínűsítették, hogy a Homo sapiens mintegy 60 ezer éve indult Afrikából, hogy a déli partok mentén haladva lassan benépesítse Ázsiát. Mintegy 30 ezer évvel később egy csoport Új-Guineába és Ausztráliába indult.
A kutatók, akik eredményeikről a Science tudományos magazin legutóbbi számában számoltak be, alátámasztották a régészeti leleteken és DNS-vizsgálatokon alapuló elméletet. A gasztroenterológusok eredményei szerint ötezer évvel ezelőtt következett a következő kirajzás, amikor a tajvani lakosság kezdte el benépesíteni a maláj szigetvilágot és a többi Csendes-óceáni szigetet.
A régészeti leletek tanúsága szerint ötezer évvel ezelőtt földművelő közösségek népesítették be Tajvant. A kutatók szerint kirajzó népességet nem annyira a felfedezők kíváncsisága, mint a gyarmatosítási szándék vezérelte, bár nem tudtak választ adni arra, hogy miért vállalkoztak ilyen hosszú vízi útra abban az időben, amikor az óegyiptomiak még csupán a tengerhajózás alapjaival ismerkedtek. "Mi űzhette el ezeket az embereket Tajvanról? Előfordulhat, hogy híján voltak a természeti erőforrásoknak" - vélekedett a kutatással kapcsolatban Rebecca Storey, a Houstoni Egyetem antropológusa.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2017/tavasz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/730.jpg)
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05