Régészeti kincsek a bevásárlóközpontban
2009. január 19. 11:39
A Kozármislenynél kiásott gyapjas mamut maradványa iránt volt a legnagyobb érdeklődés az első napon azon a tárlaton, amely az M6/M60-as autópálya Szekszárd-Bóly-Pécs között épülő szakaszának baranyai nyomvonalán előkerült régészeti leletek válogatott darabjaiból nyílt a baranyai megyeszékhely egyik bevásárlóközpontjában.
Az épületbe és annak boltjaiba betérő vásárlóközönség tagjai közül többen hosszasan időztek az óriás növényevő tízezer éves csontjai mellett, voltak, akik fényképezkedtek is a lapockát, lábszár- és csigolyacsontokat őrző vitrin előtt.
Varga Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének adjunktusa szerint az emberek reakciója nem meglepő, hiszen mamutlelet viszonylag ritka Magyarországon, ráadásul a Kozármisleny közelében kiásott 130 centiméter hosszú lábszárcsont a legnagyobb, melyet itthon valaha is találtak. Hozzátette, hogy a bő leletanyagban sokféle állat csontjai, köztük ősbölényé és lajháré is előkerültek, elemzésük, kiértékelésük folyamatban van, s később várhatóan időszaki vagy állandó kiállításokon is feltűnnek majd. A Feltárul Baranya múltja című, január 25-ig látható kiállítás a csontok mellett több száz tárgyat, köztük övvereteket, karpereceket, agyagedényeket, s egyebek mellett épületdíszeket is bemutat az neolitikumtól a késő középkorig terjedő időszakból. A szervezők azt tervezik: a tárlatot más városokba is elviszik, hogy minél többen megtekinthessék.
A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai 2005-2008 között mintegy 800 ezer négyzetméter területet tártak fel az épülő sztráda Baranyát érintő 30 kilométeres szakaszán, ennek során mintegy 430 ezer lelet került felszínre - több mint az elmúlt száz évben a megye egész területén. A munkálatok során 27 ásatási felületen 15 ezer régészeti objektum, azaz gödrök, kutak, árokrendszerek, kemencék, házak maradványait találták meg. Jelentőségét tekintve a leletek közül kiemelkedik a szebényi római kori villaépület, az ezersíros versendi avar temető és a belvárdgyulai neolit kőárok. A régészek olyan érdekességekre is rábukkantak, mint a neolitikum idején készült agyagszobrocskák, késő római sírok, fegyvert díszítő hun kori aranylemezek, antik formákat idéző kelta borkiöntő edények vagy egy épségben megmaradt római bronzüst.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- New York városának legbékésebb éjszakáját eredményezte az 1965-ös áramszünet tegnap
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét tegnap
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy tegnap
- Marseille-ben érte utol a végzet I. Sándor jugoszláv királyt tegnap
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét 2024.11.08.
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen 2024.11.08.
- Szappanfőző fiából lett királyi csillagász Edmond Halley 2024.11.08.
- Egy vaskalapos színházigazgatóról mintázta Drakula karakterét Bram Stoker 2024.11.08.