Engedély nélkül bontottak védett épületet a Kelenföldi pályaudvaron
2008. december 15. 14:41
2008. december 12-én lakossági bejelentés érkezett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Irodához, hogy a MÁV kezelésében álló, Budapest, Kelenföld pályaudvar, Kelenföldi u. 53. sz alatti ingatlant, a Pécsi volt Vasúti Felvételi Épületet engedély nélkül bontani kezdték. A szervezet azonnali hatállyal leállíttatta a bontást; ám szinte a teljes épületet lerombolták a hétvégén. A következményekről még nem született döntés.
Az egykori indóház ideiglenes műemléki védelmet élvez, az ideiglenes védelem 2008. december 21-ig érvényes, további egy évre szóló meghosszabbításáról 2008. december 10-én hozott határozatot a Hivatal. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a bontást azonnali hatállyal leállíttatta, a bontás miatti bírság, a büntetőjogi feljelentés, illetve a lehetséges visszaépítés kérdéséről a helyszíni szemle után dönt.
A Budapest-Pécs Vasút Rt. az egyike volt azon magántársaságoknak, melyek a kiegyezést követően vasútvonalakat építettek. A társaság elnöke az 1885-1891 között végrehajtott államosításáig Pallavicini Ede volt. A vasútvonal kiépítéséről az 1881. évi XLVI törvénycikk rendelkezett. „A m. kir. államvasutak budapest-kelenföldi állomásától kiinduló, s Dombováron át a Pécs melletti Szent-Lőrinczig vezető I. rendü gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány, a törvényhozás által jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.” (sic) A vonal a Magyar Királyi Államvasutak kelenföldi indóházából indult, de a vasútvonalat a Magyar Általános Hitelbank és a Cs. kir. szab. Osztrák Kereskedelmi és Iparhitelintézet építette ki, illetve működtette.
Az épület a Budapest-Pécsi Vasút Rt. ezen vonalának felvételi épületeként épült. A 206 km hosszú Budapest-Pécs vonal Kelenföld-Baranyaszentlőrinc közötti szakaszát 1882. november 16-án avatták fel. A felvételi épület építési ideje 1882. A most elbontott ház egy, a Kelenföldi pályaudvar felvételi épületétől mintegy 150 méterre szabadon álló, téglány alaprajzú, nyeregtetős épület. Emeletes középrizalitjához földszintes oldalszárnyak csatlakoznak. A téglaarchitektúrás homlokzatokat farkasfogas osztó- és koronázópárkány tagolja, a középrizalit nyílásai keretezettek. Az oldalszárnyak padlásajtajaihoz külső falépcsők vezetnek.
Képek és beszámoló a rombolásról
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
