Megtalálták a Német Lovagrend nagymestereit

A középkori Marienwerder erődje helyén álló Kwidzyn városában a régészek a múlt héten jelentették be, hogy a DNS-teszek alapján teljesen biztosak benne, hogy a rendet 1324-1330 között vezető Werner von Orseln, 1342-1345 irányító Ludolf Koenig, és 1410-1413 között dirigáló Heinrich von Plauen maradványait tárták fel; az archeológusok vezetője, Bogumil Wisniewski szerint majdnem száz százalékosan biztosak ebben.

A fa koporsókban, arannyal festett selyembe csavarva eltemetett maradványok arra utalnak, hogy ezek a személyek a legfelső hatalmat tölthették be. A DNS-tesztek egyben azt is bizonyították, hogy a személyek koruk alapján biztosan a nagymesterek lehetnek. Ráadásul egyikük csontozata azt is igazolta, hogy 10 évet börtönben tölthetett. Emellett a katedrális falfestményei, és történelmi dokumentumok is alátámasztották a felfedezés hitelességét. A maradványok a vizsgálatok után visszakerülnek a kriptába, és a jövőben egy üveglapon keresztül a látogatók is megtekinthetik majd azokat.

A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Marie in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Az Európába visszatérő lovagokat 1211–1225 között rövid ideig a Magyar Királyság területén, Dél-Erdélyben, a Borzaföldön (ma Barcaság) telepítette le II. András magyar király. Miután innen önállósodási kísérletük miatt ki lettek verve, Konrád lengyel fejedelemtől kaptak új letelepedési lehetőséget, és a rend ettől kezdve elindult a felemelkedés útján. A balti pogány poroszok területeit fél évszázad alatt meghódítva, Marienburg székhellyel megalakították a Német Lovagrend független országát. A 13. századra már szinte az egész Baltikum a kezükre jutott. A lovagok azonban még több területet akartak, és folyamatosan támadták Lengyelországot és Litvániát. Előbbi esetében a háborút már nem leplezhették a kereszténység terjesztését célzó keresztes hadjárattal, mert a lengyelek katolikus keresztények voltak. A pogány litvánok ellen viszont térítőként léptek fel, az ortodox oroszokat pedig eretnekeknek tekintették, és ezen a címen indítottak ellenük háborút.

Az 1410. évi grünwaldi csata során azonban megsemmisítő vereséget szenvedtek, amely végleg eldöntötte a lovagok és a térség sorsát. Hatalmuk a következő időszakban fokozatosan összeomlott és meg kellett hódolniuk a lengyel királynak. A kegyelemdöfést azonban a reformáció jelentette, mivel az evangélikus hitre áttérő egyik nagymesterük kisajátította magának a rend kelet-porosz területeit, a livóniai részeken pedig a környező országok osztoztak. A rend a következő három évszázadban minden tekintélyét elvesztette, és 1809-ben Napóleon feloszlatta a máltai lovagrenddel együtt. Bár huszonöt év múlva újra létrehozták a német lovagrendet, de azóta nem katonai rendként működik, hanem humanitárius tevékenységekre tért át. Ma már egyetlen lovagi tagjuk sincs, székhelyük Bécsben van. További részletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén